Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A szemcsemozgás módja

Ez a küszöbérték átlépése után négyféle lehet (3.56 ábra). Csúszó és gördülő mozgás alkalmával a szemcse állandó érintkezésben marad a mederrel. Az ugráló mozgás a szemcsék 20–100°-os (átlagosan 50°-os szögben induló) ballisztikus szökdécselését jelenti; a maximális magasság elérése után azonban a röppálya ellapul, s a szemcse 4–28°-os (átlagosan 14°-os) szög alatt csapódik be. A röppálya hossza kb. 10-szerese a magasságának, de mind a magassága, mind a hosszúsága egy vagy sok nagységrenddel múlja fölül a szemcseátmérőt. A röppálya átlagos magassága a szemcsemérettel együtt növekszik; lapos és szögletes szemcsék esetén azonban csökken. Lebegő mozgást azok a szemcsék végeznek, amelyek röppályája általában hosszabb, de szabálytalanabb is, mint az ugráló szemcséké. Bagnold (1973) az olyan szuszpenziót, amelyben a szilárd szemcsék túlsúlyát a fenékről fölfelé mozgó örvények véletlen sorozata egészen kiegyenlíti, teljesen kifejlődöttnek nevezi. Elég nagy szemcsekoncentráció esetén azonban a lebegés a szökellő szemcsék kölcsnhatásai révén is létrejöhet. A szemcse így az ugrási röppálya leszálló részén is szert tehet fölfelé irányuló gyorsulásra.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave