Mészkő és dolomit közötti keverékkőzetek akkor keletkeznek, ha a dolomitosodási folyamat valamilyen szinten megszakad. A meszes dolomit Bárdossy (1961) szerint 50–90%, a dolomitos mészkő 10–50% MgCO3-ot tartalmaz. E típusban a dolomit-család valamennyi szövetváltozata előfordulhat. A dolomitosodási fázisok elkülönítése festési eljárásokat igényel. Szelektív a dolomitosodás, ha az az eredeti kőzetnek csak a porózusabb, a többinél durvább szemcsézetű részét, rétegét, lencséjét, életnyomainak, zsugorodási repedéseinek kitöltését éri. Ilyen pl. a Villányi-hegységi középső-triász Zuhányai s a bükki triász ladin korú Fehérkői Mészkövének szabálytalan foltokban jelentkező dolomitosodása (I. kötet, 16.24 ábra). Szelektív a dolomitosodás akkor is, ha az oldódásnak ellenálló szemcsék (pl. a krinoideavázelemek) anyaga sértetlen marad. — Máskor a korai diagenetikus dolomitosodást szenvedett kőzet eredeti vagy később kioldott üregeinek utólagos kalcitkitöltése idéz elő keveredést (I. kötet, 14.20 ábra, 14.26 ábra és 16.26 ábra; 16.4. tábla: 2,4). — Epigenetikus és metaszomatikus dolomitosodás esetén a helyettesítés a kőzetet hálózó repedések mentén lassan halad előre. A mészkő-dolomit közötti kapcsolat további példáit nyújtja a Fődolomit és a Dachsteini Mészkő Formáció közötti, >100 m vastagságú átmeneti szakasz.