Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A zagyár-üledékek

A zagyár-üledékek rendesen néhány ezer m vastagságú összletei nagyszámú, vékonyabb-vastagabb, durva- és finomszemű réteg függőleges irányú, ritmusos váltakozásából állanak. A durva rétegek általában homok szemnagyságú anyaga többnyire alulról fölfelé finomodik. Éles talpfelületükön gyakran kimosási és/vagy tárgyjegyek, terhelési zsebek, hieroglifák figyelhetők meg. Az aleurittól az agyagpaláig változó, finom szemű rétegek fokozatosan fejlődnek ki a durvábbakból. A durva rétegeket vastagságuk és szöveti jellegeik nagyfokú oldalirányú állandósága jellemzi. A durva rétegek terresztrikus vagy sekélytengeri, a finomak pedig mélyvízi vagy parttávoli pelágikus faunaelemeket tartalmazhatnak. Jóval gyakoribbak azonban ezeknél a finom rétegek fedőlapján keletkezett ásás- és kúszásnyomok, amelyek mélyedéseit a reájuk települő durva rétegek anyaga tölti ki, és őrzi meg. Ez nyugodtvízi körülményekre utal: a mélytengerben gyakori iszapfalók nem voltak kénytelenek magukat mélyen beásni az iszapba.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave