Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A tengeri foszforitok keletkezése

A gazdasági értékű foszforitok többsége rétegszerűen elhelyezkedő tengeri üledék. Egy-egy foszforitréteg vastagsága (10–35% P2O5-tartalom mellett) olykor 6 m-t is meghalad. A P-tartalom átlaga 100–125-szöröse a kéregbelinek, s némelyik telep kiterjedése több száz, sőt ezer km2-re rúg. A foszforit különleges üledék; megjelenésének változatossága mégis a képződésmód sokféleségét sejteti. A foszforitnak az élőlények testében való feldúsulását ugyan korán felismerték, a tengeri foszforitképződést eleinte mégis tisztán anorganikus jelenségnek vélték. Azt, hogy a tengeri foszfogenezis fizikai-kémiai, biológiai és diagenetikus folyamatok együttes eredménye lehet, csak az utolsó 15 év kutatási eredményei tették világossá. A tengeri foszforitok létrejöttét magyarázó elméletek aszerint oszthatók három csoportba, hogy az említett jelenségsorok közül melyiknek tulajdonítják a foszfor különleges feldúsulását, ill. a foszfogenezis problémáját tisztán abiogén módon, avagy az élővilág tevékeny hozzájárulásának föltételezésével közelítik-e meg.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave