Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Víz- és gáztartalom

A kőszén higroszkópos víztartalma, továbbá metánból (CH4) és más szénhidrogénekből, vagy CO2-, CO-, H2S-, H2- vagy N2-ből álló, tapadó gáztartalma a szénülési fok és az ezt meghatározó települési mélység függvénye. Vadász (1952) szerint a Ruhr-vidék számos karbon feketekőszén-bányájában a termeivény minden tonnájára 5–20 m3 CH4 és 10–20 m3 CO2 esik. Kravcov et al. (1980) szerint a SZU feketekőszén-medencéiben a lángkőszén átlagos metántartalma 0–300 m mélységben 0–9 m3/t, 600–900 m között 9–12 m3/t; ez a mennyiség a szénülés antracit állapotig való előrehaladásával 22–28 m3/t-ra emelkedik, az antracitban azonban 2–3 m3/t-ra csökken. Ezt a csökkenést az antracit illó tartalmának minimális volta, másrészt nagyfokú tömörsége idézi elő. A gázoknak a bányászatot veszélyeztető felhalmozódásáért a kőszén porozitásnövelő, tektonikai összetöredezettsége a felelős. A gázoknak a törési övekből a bányatérbe való beáramlását a fejtési fal megbolygatása idézi elő. A bányaüregek levegőjével 5,5–14%-ban keveredett metán robbanóelegyet alkot, s ez az ún. sújtólég éppúgy katasztrófák forrása lehet, mint a CO, CO2 vagy a H2S által kifejtett élettani hatás.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave