Náray-Szabó Gábor (szerk.)

Kémia


Amorf szilárd anyagok

Bár kisebb számban, mint a kristályok, léteznek nem kristályos, idegen szóval amorf (alaktalan) szilárd anyagok is. Ilyen anyag az üveg. Amorf anyagokban az atomok nem szabályos térbeli rács pontjaiban, hanem hosszabb távon véledenszerű elrendeződésben, szabálytalanul helyezkednek el. Ugyanakkor mutathatnak helyi rendezettséget, mint a folyadékok (l. 1.3.2. alfejezet) vagy a folyadékkristályok (l. 1.3.4. alfejezet). A folyadékokhoz való hasonlóságuk miatt az amorf anyagokat sokszor túlhűtött folyadékoknak is nevezik. A szilárd polimerek legtöbbször amorf állapotúak, mert a hosszú láncok nem tudnak szabályos kristályrácsba rendeződni. Amorf anyag pl. a kén egyik módosulata, mely szabálytalanul összegombolyodott láncokból áll. Ha ezt az anyagot melegen szállá húzzuk, akkor a láncok párhuzamosan rendeződnek. A szén amorf állapotú változata a rendezetlen grafitrácsú koksz. Az amorf anyagok izotrópok, határozott olvadáspontjuk nincs, a hőmérséklet növelésével fokozatosan mennek át folyékony állapotba. Elektromos vezetőképesség szempontjából bizonyos amorf anyagok, például az amorf szilícium átmenetet képeznek a vezetők és a szigetelők között. Ennek oka, hogy torzult kémiai kötések, a hibahelyek és a szabálytalan szerkezet miatt az egyébként szigetelő típusú atomrácsok tiltott sávjában (l. 1.3.17. ábra) is megjelennek különböző elektronállapotok, melyekre viszonylag kis energiával gerjeszthetők az elektronok. Az amorf szilíciumot, és a rokon szerkezetű amorf germániumot ezért széles körben használják a félvezetőiparban.

Kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 817 0

A kémia mindennapi életünk része. A molekulák tudományaként azért játszik központi szerepet, mert túlnyomórészt ezekből az apró részecskékből épül fel a bennünket körülvevő világ. Akár az egészségről, gyógyításról, környezetvédelemről, táplálkozásról, közlekedésről van szó, kémiai rendszerekkel és problémákkal találkozunk.

Az Akadémiai Kézikönyv-sorozat első és egyik legsikeresebb tagja módszeresen, kevés képlettel, de sok ábrával, közérthetőségre törekedve tárgyalja a kémiát. Az olvasó - legyen akár egyetemista, középiskolás vagy egyszerűen csak érdeklődő - így könnyen áttekintheti a tudományág összességében bonyolult szerkezetét. A szerzők a lexikonok, a tankönyvek és a szakkönyvek legelőnyösebb tulajdonságait gyúrták egybe, és így a kötet az elvek bemutatása mellett olyan fontos adatokat is tartalmaz, amelyekre nap mint nap szükségünk lehet.

Az utóbbi évtizedek talán legolvasottabb kémiakönyve a teljességre való törekvés jegyében a hagyományos részterületek (általános, fizikai, szervetlen, szerves kémia) mellett a biokémia, az ipari technológia, a környezettudomány és a földtudomány izgalmas molekuláris vonatkozásaival is foglalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/naray-szabo-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave