MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Szerves kémia I.
A hibridizációs elmélet
Linus Pauling (1901–1994) amerikai kémikus az 1930-as években kezdett tanulmányokat írni a kémiai kötésekről egyetemi előadásai alapján, amelyeket először szakfolyóiratokban tett közzé, majd 1939-ben a The Nature of the Chemical Bond, and the Structure of Molecules and Crystals (A kémiai kötés természete, valamint a molekulák és kristályok szerkezete) című könyvében foglalt össze. A könyv a század egyik legjelentősebb tankönyvének bizonyult. Saját korábbi munkájára építve kidolgozta a hibridizációs elméletet, bevezette a hibridpályák fogalmát. Elmélete szerint a kölcsönös taszítás miatt az elektronok kimozdulhatnak eredeti helyükről, és más pályákra kerülhetnek. Az atompályák keveredésével olyan új hibridpályák jöhetnek létre, melyek alkalmasak az atomok közötti kötések leírására. A hibridpályák jól használhatók a molekulapályák alakjának magyarázására is.
Tartalomjegyzék
- SZERVES KÉMIA I. Egyetemi jegyzet
- Impresszum
- 1. Szerves kémiai alapismeretek, szénvegyületek szerkezete
- 1.1. A szerves kémia kialakulása
- 1.2. Molekulaszerkezet: a kovalens kötés elmélete, a kémiai kötés értelmezése
- 1.2.1. A Lewis-féle kovalens kötés- és a vegyértékkötés (VB)-elmélet
- 1.2.2. A Schrödinger-egyenlet, illetve a hullámfüggvény és atompálya fogalma
- 1.2.3. A hibridizációs elmélet
- 1.2.4. A rezonanciaelmélet
- 1.2.5. Az induktív és mezomer effektusok
- 1.2.6. A konjugáció és hiperkonjugáció fogalma
- 1.2.7. A molekulapálya (MO)-elmélet
- 1.2.1. A Lewis-féle kovalens kötés- és a vegyértékkötés (VB)-elmélet
- 1.1. A szerves kémia kialakulása
- 2. Térszerkezet, sztereokémia, konformáció
- 3. Reakcióelmélet, sav–bázis-, HSAB- és FMO-elméletek
- 3.1. A szerves reakciók típusai: szubsztitúciós, addíciós, eliminációs és átrendeződéses reakciók; a szerves reakciók jellege: többlépéses és összehangolt, ionos és gyökös reakciók
- 3.2. Reakciók energiaprofilja: átmeneti állapot és aktiválási paraméterek, köztitermékek, kinetikus és termodinamikus kontroll fogalma
- 3.3. Sav–bázis egyensúlyok
- 3.4. Az elektrofilitás és nukleofilitás fogalma
- 3.1. A szerves reakciók típusai: szubsztitúciós, addíciós, eliminációs és átrendeződéses reakciók; a szerves reakciók jellege: többlépéses és összehangolt, ionos és gyökös reakciók
- 4. Redox-reakciók és gyökös reakciók elmélete, paraffinok kémiája
- 5. Olefinek és acetilének reaktivitása, elektrofil addíció, oxidáció és polimerizáció
- 6. Monociklusos aromás vegyületek reaktivitása, elektrofil szubsztitúció
- 7. A szubsztitúció és elimináció elmélete
- 8. Halogénvegyületek, alkoholok, fenolok és éterek kémiája
- 9. Nitrovegyületek és aminok kémiája
- 10. Alkoholok, oxovegyületek és karbonsavszármazékok redukciója és oxidációja
- 11. Oxovegyületek, karbonsavak és karbonsavszármazékok reaktivitása
- 12. Oxo–enol tautoméria, karbonsavak
- 13. Karbonsavak és karbonsavszármazékok
- 13.1. Karbonsavak fizikai és kémiai tulajdonságai
- 13.2. Karbonsavak előállítása és reakciói
- 13.3. Dikarbonsavak reakciói – dekarboxilezési reakciók
- 13.4. Karbonsavszármazékok: ketén, savkloridok, anhidridek, savazidok, észterek, amidok, nitrilek, imidsav-észterek előállítása és reakciói – nukleofil addíciós és nukleofil addíciós–eliminációs reakciók
- 13.1. Karbonsavak fizikai és kémiai tulajdonságai
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 126 4
Hivatkozás: https://mersz.hu/huszthy-toth-moczar-kupai-kormos-szerves-kemia-i//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
