Forgács Attila

Fejezetek a kommunikáció szociálpszichológiájából


III.12.11.6. A kommunikációs paradoxonok táblázatos összevetése 1.

Kommunikációs paradoxon fajtája
Felszólító jelleg
A paradox információ eredete
Az üzenet tartóssága
Relevancia
kognitív disszonancia
Nem jellemző.
Az üzenet eredhet külső forrástól, de minden esetben a befogadó személy kognitív rendszerében ütközik valamilyen más információval.
Nem jellemző, egyaránt lehet tartós (akár egy életet átívelő), vagy időszakos
Nem jellemző.
ambiguitás
Nem jellemző. Nem feltétlen felszólító jellegű, de lehet az is.
Külső eredetű.
Az üzenet időben behatárolt
Nem jellemző. Nem feltétlenül releváns az információ és a forrás.
inkongruencia
Nem jellemző.
Vonatkozhat egy inkongruens ember megnyilvánulására, akinek ambivalensek a befogadóra vonatkozó érzelmei, gondolatai és ezért a viselkedése is. Miközben megélhető saját érzelemnek.
Az inkongruencia időtartamáról nem nyilatkozik az elmélet.
A forrás relevanciájáról nem nyilatkozik az elmélet.
reaktancia (paradox intervenció)
Korrekciós célzatú, ezért gyógyulással/fejlődéssel járhat.
Autonómiára törekvés
Az attitűd ellentétes irányba változik.
A pszichoterapeuta releváns forrás. A tünet maga is releváns, amire az instrukció vonatkozik.
szerep-konfliktus
Az üzenet az ajánlatostól a kell-en keresztül, a kötelezőig terjedhet.
Különféle források
Hosszú távon fennáll.
A forrás relevanciája, valamint az utasítások tartalma eltérő fontosságú.
double bind (kettős kötés)
Az üzenet mindkét rétege erősen utasító jellegű, melyek elől lehetetlen kitérni.
Külső eredetű, egyazon forrás közvetíti az ellentmondó információkat.
Életstílus, mely évekig fennállhat.
Mind az üzenet forrása, mind a tartalma életbevágóan fontos.
 

Fejezetek a kommunikáció szociálpszichológiájából

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 105 9

Ebben a kötetben azon válogatott előadások írásos változatát gyűjtöttük össze, melyeket Forgács Attila az utóbbi 30 évben a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Partiumi Keresztény Egyetemen, valamint a Kuopiói Egyetemen (Finnország) oktatott és a mai napig oktat. Az előadásai a szociálpszichológia, a kommunikációtudomány, a gazdaságpszichológia, a gasztropszichológia, valamint a pszichoszomatika ötszöge körül szerveződtek. A pszichoszomatikával kapcsolatos írásait Pszichoarcheológia címen az Aula Kiadó 2009-ben, illetve Az evés lélektana című gasztropszichológia könyvét az Akadémiai Kiadó 2004-ben, majd 2013-ban, illetve 2017-ben adta ki. Ezért ebben a gyűjteményben indokolatlan lenne e témákat érinteni.

A szerzőről:

Jelenleg az ELTE Pszichológia Kar oktatója, valamint a Corvinus Egyetem Pszichológiai Központjának vezetője. Eddigi pályafutása során 5 alkalommal választották az év oktatójának különböző egyetemeken. 6 könyve jelent meg, összesen 21 kiadásban. 500-an idézik munkáit. Az egyetemi oktatás mellett a MindTitude™ piackutató cég kutatási igazgatója. Az Új Diéta, A Magyar Dietetikusok Lapjában, valamint az Élelmiszer Magazinban állandó rovata van. A rendszerváltás óta 250 szakmai médiaszereplése volt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forgacs-fejezetek-a-kommunikacio-szocialpszichologiajabol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave