Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Fonológia


A belszótagi tőmagánhangzó-rövidülés (BTMR)

A belszótagi TMR a tő bármelyik szótagját érintheti, és a magánhangzók nyelvállásra tekintet nélkül részt vehetnek benne. E rövidülést csak képzők válthatják ki, ragok vagy jelek sosem. (Az ide tartozó tövek és képzők általában újabb jövevények, latin eredetűek vagy ilyen mintára viselkedők; ezzel függ össze, hogy az ő, ű alig vesz részt e váltakozásban.) Mivel igen sok BTMR-tő van, csak példákat adunk:
(29)
(29)
í
analízis – analitikus, aktív – aktivitás, vízió – vizionál, mítosz – mitológia, motívum – motivál, stílus – stiláris
 
ű
miniatűr – miniatürizál
 
ú
kultúra – kulturális, múzeum – muzeológus, úr – urizál, fúzió – fuzionál
 
ő
pasztőröz – pasztörizál
 
ó
periódus – periodikus, história – historizmus, paródia – parodizál, filozófia – filozofál, kódex – kodifikál
 
é
prémium – premizál, téma – tematika, hérosz – heroizmus, matéria – materiális, szintézis – szintetikus, sumér – sumerológus, szuverén – szuverenitás, (an)alfabéta – alfabetikus, klérus – klerikális
 
á
május – majális, banális – banalitás, elegáns – elegancia, náció – nacionalizmus, szláv – szlavista, privát – privatizál, diplomácia – diplomatikus, kurátor – kuratórium, plakát – (ki)plakatíroz, mágnes – magnetikus

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 803 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan jelen második kötete a fonológiával foglalkozik, tehát a beszéd hangjelenségeit a nyelvi rendszerben betöltött helyük és szerepük, vagyis nyelvi funkcióik szerint vizsgálja. Kötetünkben a legkülönbözőbb „posztgeneratív" fonológiai elméletek vonulnak fel: ezeket a Bevezető röviden bemutatja. Ma nem áll mindent átfogó fonológiai elmélet a rendelkezésünkre: mindegyik elmélet a fonológia egy-egy meghatározott jelenségcsoportjára összpontosítja a figyelmét, s így az ismert tényeket is meglepő, új összefüggésekbe tudja állítani. Az öt törzsfejezet (A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag, A hangsúly, A hanglejtés) áttekinti a magyar fonológia minden területét: mindazonáltal célunk a legizgalmasabb kérdések elméleti igényű tárgyalása volt - gyakran több elmélet fényében is megvilágítva -, nem pedig egy egységes elméleti keretű, teljes magyar fonológia kidolgozása. A két utolsó fejezet már a fonetika felé tekint ki: a gyors vagy lezser beszéd szabályszerűségeit vizsgálja a Túl a gondozott beszéden, míg A fonetikai háttér a legszükségesebb fonetikai fogalmakat foglalja össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave