Klaudy Kinga

Bevezetés a fordítás gyakorlatába


Az együttes kezelés nehézségei

A közös keretet természetesen nem akartam mindenáron ráerőltetni a három idegen nyelvre, hiszen rengeteg különbség van köztük. Mindhárom vizsgált indoeurópai nyelv lexikai és grammatikai rendszerének megvannak a csak rá jellemző tulajdonságai, amelyek megkülönböztetik a másik kettőtől. Elég csak az oroszban a névelő hiányára vagy a folyamatos befejezett igék megkülönböztetésére, a németben az ige kötelező második helyére, a mondatkeretre és az ezzel összefüggő szórendi problémákra vagy a hosszú szóösszetételek lehetőségére utalni, vagy az angol és német szóképzési rendszer különbségeit említeni stb. Gondot okozott az angol, német és orosz nyelvleírási tradíciók különbsége is. Egyetlen példa: míg az orosz nyelvleírás a magyarhoz hasonlóan világosan megkülönbözteti a melléknévi és határozói igenév kategóriáját, a német nyelvleírás csak a melléknévi igenév kategóriáját különíti el, az angol nyelvtanok pedig csak az -ing form vagy -ing clause különböző fajtáiról beszélnek. Ezt a problémát úgy oldottam meg, hogy minden esetben a magyar nyelvleírási tradíciót követtem, néhol – kényszerűségből – ráerőltetve az idegen nyelvi kategóriákra is.

Bevezetés a fordítás gyakorlatába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 194 3

A fordító, mikor átlép az egyik nyelvből a másikba, számtalan átváltási műveletet hajt végre. A forrásnyelvi szöveg lexikai elemeinek jelentését a célnyelvi szövegben konkretizálja vagy általánosítja, felbontja vagy összevonja, betoldja vagy kihagyja, felcseréli az ellenkezőjével, vagy teljesen átalakítja, esetleg kompenzálja, azaz más helyen, más eszközökkel adja vissza. A forrásnyelvi szöveg mondatainak szerkezetét kialakító grammatikai funkciókat a célnyelvi szövegben ugyancsak megváltoztatja: a mondatokat összevonja és felbontja, grammatikai elemeket hagy ki vagy told be, a tagmondatokat felemeli vagy lesüllyeszti, a szórendet megváltoztatja, a szófajokat és a mondatrészi szerepeket felcseréli. Ezeknek a műveleteknek egy része benne van a kétnyelvű szótárakban vagy megmagyarázható a nyelvek lexikai és grammatikai rendszerének különbségeivel. De csak egy része. És itt kezdődik a fordítástudomány feladata. A „Bevezetés a fordítás gyakorlatába” című könyv hat nyelvpár (angol–magyar, magyar–angol, német–magyar, magyar–német, orosz–magyar, magyar–orosz) autentikus fordításainak elemzése alapján leírja, kategorizálja, megmagyarázza a fordítási műveleteket. Objektív törvényszerűségeket vagy legalábbis tendenciákat keres ott, ahol eddig szubjektív fordítói döntésekről beszéltünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klaudy-bevezetes-a-forditas-gyakorlataba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave