Fazekas Tamás

Pitvarlebegés


Sürgős (rövid távú) kezelés, cardioversio

Az AFl sürgős ellátásakor – a kórelőzményi adatoktól és az aktuális klinikai megjelenési formától függően – lényegében véve négy módszer közül választhatunk: 1. „kémiai”/antiarrhythmiás gyógyszeres cardiover­sio; 2. transthoracalis (ritkán, speciális helyzetekben intracardialis vagy transoesophagealis) DC ECV; 3. felülvezérlő pitvari elektromos ingerlés (overdrive atrial pacing); 4. kamrafrekvencia-csökkentő, AV nodalis ingerületvezetést gátló (negatív dromotrop) gyógyszer(ek) adása (35, 56, 57, 97, 100, 103, 104, 106, 118, 134). A paroxizmális AFl – akár első felléptét, akár kiújulását követően – csak ritkán tünetmentes: a betegek többsége kellemetlen szívdobogásérzésről és/vagy rendetlen szívműködésről (palpitációról), rossz közérzettel járó, furcsa mellkasi „lebegésről”, nehézlégzésről és/vagy fáradékonyságról/gyengeségről számol be. Ha a szív funkcionális anatómiai szempontból intakt (lone AFl), és a roham csak egy-két percig tart, előfordul, hogy a páciens csupán hirtelen fellépő szorongást, feszültséget érez (28, 60). A tünetek súlyosságát elsősorban a szívkamrák ütésszáma és ritmikája, s ha van, a strukturális szívbetegség súlyossága és a bal kamra szisztolés funkciókárosodásának (LVEF = left ventricular ejection fraction) mértéke határozza meg. Ha az AF és az AFl újra meg újra váltakozik és/vagy „keveredik”, a panaszok rendszerint súlyosabbak, s ha az EKG-n fibrilloflatternt („flitternt”) látunk, ezt a tényt a rövid távú terápiás döntéshozatalkor és a hosszú távú gyógykezelés megválasztásakor egyaránt figyelembe kell venni (44, 47, 100, 102, 106).

Pitvarlebegés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 911 5

A pitvarfibrilláció prevalenciája az Európai Unió 55 évnél idősebb populációjában folyamatosan emelkedik, s hasonló trend jellemzi a pitvarfibrillációnál ritkább pitvarlebegést, amelynek nevezéktana, etiopatogenetikai és klinikai spektruma az utóbbi tíz évben teljesen átalakult. A szerzők ismertetik a pitvarlebegés történetét, a macroreentry-tachycardiák új klasszifikációját, epidemiológiáját, etiopatogenezisét, EKG-differenciáldiagnosztikáját, valamint a gyógyszeres, transoesophagealis ütemszabályzó és transzkatéteres ablatiós terápia módozatait. A könyv nem csupán belgyógyász kardiológusoknak, hanem a sürgősségi és intenzív betegellátó osztályokon tevékenykedő kollégáknak az érdeklődésére is számot tarthat, a beteggel először találkozó háziorvosokról nem is szólva, akiknek elsőrendű föladata a jó „betegút” kijelölése, az új keletű vagy rekurrens supraventricularis tachyarrhythmiában szenvedő betegek kardiológiai/szív-elektrofiziológiai központba irányítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-pitvarlebeges//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave