A német felvilágosodás és klasszika irodalma
4.1.1. JohannChristoph Gottsched (1700–1766)
- 1730 óta Lipcsében a poétika professzora, 1734-től a filozófia professzora, és 1739-től egy ideig még az egyetem rektora is. Tevékenységi köréhez különböző szakterületek tartoznak: poétika, filozófia, retorika és nyelvtörténet. Felfogását nagyban befolyásolta Christian Wolff filozófiai rendszere, akinek tanítványa volt.
- Legfontosabb írásai a Kritikai költészettan németek számára (Versuch einer Critischen Dichtkunst vor die Deutschen, 1730); A teljes világbölcsesség elsődleges alapjai (Erste Gründe der gesammten Weltweisheit, 1733/34); Részletes retorika (Ausführliche Redekunst, 1736); Német nyelvművészet alapjai (Grundlegung einer Deutschen Sprachkunst, 1746).
- Ezenkívül, mint már említettettük, két erkölcsnevelő és oktató jellegű folyóiratnak is ő volt a kiadója; Halléban, majd Lipcsében 1725–1726 között a Vernünftige Tadlerinnennek (Az okos kritikusnők), és a Lipcsében 1727–1728 között kiadott Der Biedermann-nak (A derék ember). Ezeket majd 1732 és 1744 között az Adalékok a német nyelv, költészet és retorika kritikai történetéhez (Beyträge zur Critischen Historie der Deutschen Sprache, Poesie und Beredsamkeit) követte.98
Tartalomjegyzék
- A német felvilágosodás és klasszika irodalma
- Impresszum
- Előszó
- 0. Bevezető gondolatok
- 1. A német felvilágosodás politikai és szociológiai háttere
- 2. A felvilágosodás
- 3. Korai felvilágosodás
- 4. A német felvilágosodás esztétikájának főbb kérdései
- 5. A német felvilágosodás lírája
- 6. A felvilgosodás korának kedvelt műfaja: a fabula (tanmese)
- 7. A német felvilágosodás drámái
- 8. „Sturm und Drang”
- 9. Goethe munkássága a weimari klasszika kezdetéig
- 10. Weimari klasszika
- 11. Névjegyzék
- 12. Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 236 0
Jelen munka elsősorban magyar szakos hallgatók számára készült azzal a céllal, hogy a német irodalomtörténet egyik fontos korszakáról áttekintést nyújtson a számukra, így nemcsak történelmi időhatárok, de terjedelmi korlátok is megszabták a lehetőségeket, így nem tér ki minden lírai műre, és a drámák közül is csak válogatást ad. A XVIII. század a modern történettudomány szerint a változások korát jelenti, hiszen e század végét a régi európai társadalom szellemi, társadalmi és politikai rendjének krízise jellemzi. Az odáig vezető út azonban már a XVII. század végén elkezdődött. Ez az a korszak, amely elindítja a modern korhoz vezető folyamatokat. A XVIII. századot kettősség jellemzi: a múltból örökölt struktúrák és intézmények még állnak az egyik oldalon, de a másik oldalon a korszellem a változás irányába mutat, és az újkor igazi kezdetét jelzi. A XVIII. század második felében a német területeken olyan társadalmi viszonyok és intézmények alakultak ki, melyek az irodalmi életre a mai napig jelentős hatást gyakorolnak. Az átalakulás különféle folyamatait összefoglaló néven „felvilágosodás”-nak szokás nevezni.
Hivatkozás: https://mersz.hu/berzeviczy-a-nemet-felvilagosodas-es-klasszika-irodalma//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero