Berzeviczy Klára

A német felvilágosodás és klasszika irodalma


Bölcs Nátán (Nathan der Weise)

A gazdag zsidó kereskedő, Nátán egy útról tér haza Jeruzsálembe, mikor megtudja, a háza kigyulladt, és Recha lányát a lángokból egy templomos lovag (aki Jeruzsálemben szabadon járó fogoly volt) mentette ki. Rechát Nátán ugyan lányaként szereti, de nem vér szerinti gyermeke. A templomos lovag társaival együtt Szaladin szultán fogságába került, de az egyedül neki kegyelmezett meg, mivel arca emlékeztette elhunyt testvére, Assad (aki elesett Askalonnál) arcára. A templomos beleszeret Rechába, és mikor Nátán nem hajlandó hozzáadni feleségül, és a lány társalkodónőjétől megtudja, hogy Recha kereszténynek született, elmegy a jeruzsálemi pátriárkához, hogy feljelentse Nátánt. Mikor a pátriárka kijelenti, hogy az ilyen zsidónak meg kell halnia, a templomos meggondolja magát, és nem mondja el, kiről van szó. Szaladin pénzszűkében van, és Nátántól szeretne kölcsönt, ezért egy fogós kérdést tesz fel neki: hogy melyik vallás az igazi. Nátán erre az ismert gyűrűparabolával válaszol. (A parabola szerint egy apa nem tudja, három fia közül melyiknek adja a családi gyűrűjét, hisz mindet egyformán szereti. Ezért csináltat két másolatot, és minden fia kap egy gyűrűt, az apa halála után azonban nem lehet eldönteni, melyiküké az igazi gyűrű. Így a bíró ítélete szerint életük legyen annak bizonyítéka, hogy övék az igazi gyűrű.) A pátriárka egy szerzetest küld kinyomozni, hogy kiről is beszélhetett a templomos. A barát és Nátán beszélgetéséből kiderül, hogy Recha csak örökbe fogadott lánya Nátánnak, aki elvesztette hét fiát egy pogrom során, és miközben őket gyászolta, hozta neki a barát, aki akkor még lovasszolga volt, Rechát, meghalt barátjának utolsó kérésével, hogy nevelje őt fel. A barátnál levő írás alapján kiderül, hogy Recha apja Szaladin halott testvére, Assad volt, és Recha testvére pedig az a templomos lovag, akit anyai nagybátyja vett a nevére és nevelt fel. A darab végén a családtagok egymásra találnak, Szaladin boldogan ismeri el rokonainak Rechát és bátyját (a templomos lovagot), és barátjává fogadja Nátánt. Így bontakozik ki szorosabb kapcsolat a három nagy vallás követői között.262

A német felvilágosodás és klasszika irodalma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 236 0

Jelen munka elsősorban magyar szakos hallgatók számára készült azzal a céllal, hogy a német irodalomtörténet egyik fontos korszakáról áttekintést nyújtson a számukra, így nemcsak történelmi időhatárok, de terjedelmi korlátok is megszabták a lehetőségeket, így nem tér ki minden lírai műre, és a drámák közül is csak válogatást ad.

A XVIII. század a modern történettudomány szerint a változások korát jelenti, hiszen e század végét a régi európai társadalom szellemi, társadalmi és politikai rendjének krízise jellemzi. Az odáig vezető út azonban már a XVII. század végén elkezdődött. Ez az a korszak, amely elindítja a modern korhoz vezető folyamatokat. A XVIII. századot kettősség jellemzi: a múltból örökölt struktúrák és intézmények még állnak az egyik oldalon, de a másik oldalon a korszellem a változás irányába mutat, és az újkor igazi kezdetét jelzi. A XVIII. század második felében a német területeken olyan társadalmi viszonyok és intézmények alakultak ki, melyek az irodalmi életre a mai napig jelentős hatást gyakorolnak. Az átalakulás különféle folyamatait összefoglaló néven „felvilágosodás”-nak szokás nevezni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/berzeviczy-a-nemet-felvilagosodas-es-klasszika-irodalma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave