Doró Katalin, Habók Anita, Magyar Andrea

Nyelvtanulási stratégiák tanítása és fejlesztése


Konklúzió

A nyelvtanulási stratégiahasználatot tekintve évfolyamonként az állapítható meg, hogy a legtöbbet használt stratégiatípus minden évfolyamon a metakognitív stratégia. A legalacsonyabb a kompenzáló stratégiák választása volt az 5. és 6. évfolyamon. Ennek oka az lehet, hogy a nyelvtanulási szakasz elején a tanulóknak kisebb az az eszköztára, amellyel a felmerülő nehézségeket kiküszöbölhetik, és a hiányosságaikat javíthatják. A 7. évfolyamon fordulópont látható a kompenzáló stratégiák használatában, és egyre gyakrabban használják őket ettől az évfolyamtól kezdve. Az 5. évfolyamon az affektív stratégiák még a gyakran használt stratégiák között vannak, azonban ezek szerepe egyre inkább háttérbe szorul, és 10. évfolyamra már az utolsó helyre kerül. A nyelvtanulás elején még pozitívabb érzelmeket mutatnak a nyelvtanulás iránt, jobban bátorítják magukat, megjutalmazzák magukat. Ez azonban 10. évfolyamra már csökken. Eredményeink összhangban vannak más kutatási eredményekkel. Doró és Habók (2013) kutatásában szintén a metakognitív leggyakoribb és a kompenzáló stratégiák legritkább használatát találták. Platsidou és Sipitanou (2014) 4-9. évfolyamos görög mintán szintén azt erősítette meg, hogy a metakognitív stratégiák használata a legmagasabb. Míg az affektív stratégiák magyar mintán az utolsó helyre szorultak vissza a 10. évfolyamra, a görög mintában a második, illetve a 9. évfolyamra már a leggyakrabban alkalmazott stratégia volt. A kompenzáló stratégiák alacsony használata a nyelvtanulási szakasz elején megfigyelhető volt mindkét kutatás esetében. A görög mintán a 9. évfolyamra az utolsó helyre szorult vissza a memóriastratégia használata, magyar mintán az utolsó előtti volt. A tanulók valószínűleg a nyelvtanulás kezdő évei után már nem annyira az új szavak memorizálására fektetnek nagyobb hangsúlyt, inkább olyan segítő stratégiákat alkalmaznak, amelyek a szövegkörnyezetből való következtetésre épülnek. Magogwe és Oliver (2007) 11-15 éves tanulókra is kiterjedő vizsgálatában az mutatkozott, hogy a tanulók leginkább a szociális stratégiáikat használják, míg a metakognitív stratégiák a második helyre kerültek. A legkevésbé a kompenzáló stratégiáikat használták ők is. Ez a tendencia ebben a kutatásban folytatódott a haladó nyelvtanulóknál is (16-20 éves), szintén a metakognitív stratégiák használata maradt a legmagasabb, és a kompenzáló stratégiáké a legalacsonyabb. Magno (2010) 8-12. évfolyamosokkal folytatott vizsgálatában pedig éppen a szociális stratégiák leggyakoribb választását mutatták ki, amelyet a kompenzáló stratégiák követtek, és a metakognitív stratégiák csak a középmezőnyben voltak. Összességében tehát nem jelenthető ki, hogy egyik vagy másik stratégiát alkalmazzák leggyakrabban a tanulók, míg a többit nem. Vannak különbségek, melyek adódhatnak a kulturális háttérből is és az elsőként elsajátított nyelv struktúrájából.

Nyelvtanulási stratégiák tanítása és fejlesztése

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 923 8

Hivatkozás: https://mersz.hu/doro-habok-magyar-nyelvtanulasi-strategiak-tanitasa-es-fejlesztese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave