A szezonális kiigazítás esetenként nagyon fontos lehet, hiszen a szezonális ingadozások zavarhatják az alapvető tendenciák felismerését. Elegendő arra gondolnunk, hogy ha két idősornak más és más a szezonális jellege, és köztük összefüggést keresünk, a szezonális ingadozások elfedhetik a valós összefüggéseket. Ismeretes, hogy vannak olyan rövid távú mutatók, amelyek a gazdasági növekedés központi jelentőségű mutatójával, a GDP-vel időben együtt mozognak, vannak, amelyek késve követik azt és vannak olyanok, amelyek megelőzik. Együttmozgó mutatókra példa a fontosabb termékek (szén, elektromos energia) termelése, késő mutató például a munkanélküliség, míg megelőző mutatóra példa a rendelésállomány vagy az euró/forint árfolyama. Ahhoz, hogy ezek alapján a gazdaság rövid távú (éven belüli) folyamatait gyorsan és helyesen tudjuk figyelni, elemezni és a kellő intézkedéseket megtervezni, meg kell szabadítani ezeket az idősorokat szezonális elemeiktől, sőt olyan további elemektől is, amelyeket átmenetinek, nem lényegesnek, csak az adott évben jellemzőnek tekinthetünk. Ezért a nemzeti statisztikai hivatalokban (így a KSH-ban is) egyre szélesebb körben használt szezonális kiigazító eljárások az ilyen átmeneti komponenseket is kezelik.