É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Hegedűs Attila

Fejezetek a magyar nyelv történetéből


A jelentésváltozás érzelmi és hangulati összetevői

A legtöbb jelentés nem idéz fel bennünk érzelmeket, nem fűződnek hozzájuk affektív elemek, vagyis semlegesek. De számos szójelentésnek lehet érzelmi, hangulati összetevője, mely nyelvhasználónként változhat. Mást jelent a biciklitúra annak, aki éppen most jött haza egy ilyen túráról, mint annak, aki sosem vett részt ilyenen. Mást jelent a lakáshitel annak, akinek sosem volt, és mást annak, aki a kamatok terheit nyögi. A nyelvhasználók egyéni története, szubjektív viszonyulása áthatja a fogalmakat, melyek ezáltal közösségi szinten pejoratívvá (rosszallóvá) vagy melioratívvá (szépítővé) válhatnak. E jelenség tárgyalásában tehát, miközben nem könnyű elvonatkoztatni a szubjektív érzésektől, mégis megtalálhatók azok a momentumok, amelyek alapján a szóhangulat változásának objektív összetevői megállapíthatók. Az első ilyen a szó hangalakja. Ha valakinek a rokonsága helyett a pereputtyát emlegetik, az pejoratív megközelítés. A retyerutya, a tohonya, a böszme stb. hangalakjukkal is a csekélyebb értékűséget vetítik elő. A szójelentésben megjelenő fogalom ki van téve a társadalom értékítéletének. Az ebben az értékítéletben megfogalmazódott hullámzás szintén ellenszenvessé, illetőleg kedveltté tehet bizonyos szavakat. Egyes foglalkozások, tisztségek, rettegett hatalmasságok megjelölése válhatott így pejoratívvá: pribék (’ellenségtől átállt személy’ → ’rabló, útonálló’ → ’mindenre kapható, elvetemült alak’), szatócs (’<kis>kereskedő’ → ’kisszerűség’), vandál, török, tatár (a pusztítás képzete tapad hozzájuk), diktátor, despota, vezér stb. Ezzel szemben a munka (eredeti jelentése ’szenvedés, gyötrődés’) jelentéséből a negatívum kikopott, s ezért pozitív jelzővel is használható: kiváló munka. E társadalmi hullámzásban folyamatosak az átértékelések (vö. az ÉKsz. 1972-es és 2003-ban megújított változatában: keresztényszocializmus: 1972 „A munkásmozgalmat az egyház befolyása alá vonni igyekvő polgári politikai irányzat”, 2003 „A keresztény értelemben vett társadalmi igazságosságot hirdető, a társadalmi egyenlőtlenségek áthidalására, a szociális problémák orvoslására törekvő politikai irányzat és mozgalom”; középosztály: 1972 „Tőkés társadalomban a két alapvető osztály között elhelyezkedő jómódú kispolgárság és értelmiség”, 2003 „Magát és családját saját erejéből, munkájából tisztes színvonalon eltartani képes személyekből álló széles társadalmi csoport, réteg”).

Fejezetek a magyar nyelv történetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 247 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave