É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Hegedűs Attila

Fejezetek a magyar nyelv történetéből


Egy alak, több összefüggéstelen jelentés

Hagyományosan azonos alakú szavaknak (homonimák) szokás nevezni az ide tartozókat. Esetükben az alaki változás konvergens (összetartó) irányú volt, és az eredeti jelentést őrizve az alak azonossá vált: hány (kérdő névmás) ~ hány (ige), árt ’kárt okoz valakinek’ ~ (bele)árt(ja magát) [ ← 1512 k. átt] ’illetéktelenül beleavatkozik’, vár (ige) ~ vár (főnév)0 stb. Homonimák létrejöhetnek úgy is, hogy a szókölcsönzés beemel a nyelvbe egy ugyanolyan alakot, mint amilyen már korábban is létezett (így sorolódott az ár ’100 m2-nyi területmérték’ a meglevő finnugor, illetve ugor eredetű ár-ak mellé).

Fejezetek a magyar nyelv történetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 247 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave