Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


Beszédhangok elsajátítása

Kétségtelen, hogy időre született csecsemőknél már a gesztációs időszak utolsó trimeszterében is történik hallási tanulás (pl. az anya hangja, hallott szavak, mese vagy zene hatása is kimutatható az újszülött hangfeldolgozásában és hangprodukciójában: DeCasper–Fifer 1980; DeCasper–Spence 1986; Mampe et al. 2009; Mehler et al. 1988; Moon et al. 1993; Partanen et al. 2013a és b). Például Partanen és munkatársai (2013a) kísérletében várandós anyukák egy csoportja, terhességük 29. hetétől kezdve, hetente 5–7 (összesen 50–71) alkalommal egy CD-ről két 4 perces hangsort hallgatott meg, amelyek egy álszó (“tatata”) különböző változataiból álltak. A szülést követő 1–27. napon elvégzett vizsgálatban a tréningben résztvevő csecsemőknél az álszó középső szótagjában ritkán bekövetkező hangmagasság-változás nagyobb amplitúdójú EV-választ váltott ki, mint a kontrollcsoport esetében. Az EV-amplitúdó nagysága ráadásul pozitívan korrelált a CD lejátszásainak számával. Ezek az eredmények a méhen belüli hangtanulás működését támasztják alá. Az újszülöttek fonémamegkülönböztetési képessége azonban olyan akusztikus/fonetikus hangtulajdonságokra és tartományokra is kiterjed (pl. /pa/ és /ta/, ill. nem-anyanyelvi kontrasztok: Werker–Tees 1984; Dehaene-Lambertz–Peña 2001), amelyeket nem hallhattak az anyaméhben (Griffiths et al. 1994).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave