Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


Mesterséges nyelvtan és kicsiben kezdés

Az alább bemutatásra kerülő vizsgálat specifikus nyelvfejlődési zavart mutató és tipikus fejlődésű gyerekek tanulási teljesítményét vizsgálja egy mesterségesnyelvtan- feladaton. A mesterségesnyelvtan-feladat a procedurális rendszer vizsgálóeljárásaiból nőtt ki, és gyakran a nyelvelsajátítás modelljének tekintik (Gomez–Gerken 2000). A legelső dokumentált kísérletben a résztvevőknek betűsorozatokat kellett másolniuk (Reber 1967). Csak a másolási szakasz végén világosították fel a résztvevőket arról, hogy a betűsorokat egy (véges állapotú) nyelvtan segítségével hozták létre. Ezt követően a tesztfázisban a nyelvtan szabályait követő és azoknak nem megfelelő újabb betűsorokat mutattak be, amelyekről a résztvevőknek el kellett dönteniük, hogy szabályosak‑e. A résztvevők a találgatási szintnél jelentősen jobban teljesítettek, még abban az újabb kísérletben is, ahol a másolási, illetve a tesztfázisban különböző betűket használtak. Reber (1967) szerint ez érv amellett, hogy a résztvevők az absztrakt véges állapotú nyelvtant sajátították el legalábbis valamilyen mértékben.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave