Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


Összegzés

Kutatásunkban kiváltott produkciós módszerrel vizsgáltuk a birtoklásmondatokon belüli egyeztetést és a birtokos morfológia használatát tipikusan fejlődő 4–6 éves óvodás gyerekek és SNYZ-t mutató gyerekek teljesítményében. Eredményeink szerint a birtokos és a birtok számát jelölő toldalékmorfémák használatában különbségek figyelhetők meg 4–6 éves korú gyerekek teljesítményében. Mindhárom korcsoport az egyes számú birtokost és birtokot jelölő szóalakokon teljesített a legjobban, ehhez képest nehezebbnek bizonyult akár a birtokos, akár a birtok többes számának jelölése, a legnehezebb pedig a kettő kombinációja volt. A hatéves gyerekek sem teljesítenek még a felnőttek szintjén, attól elmaradnak mind a birtokos, mind a birtok többes számát jelölő – és különösen az e kettőt kombináló – szóalakok produkciójában. A legtipikusabb hibák az egyes számú birtokost jelölő személyjelek elhagyása (A kutyának van egy piros… alma), a többes birtokost vagy birtokot jelölő alakokban a többesség birtokosra vagy birtokra való vonatkoztatásának tévesztése (A kutyáknak vannak piros… almái/almájuk), illetve az egyes számú birtokost és birtokot jelölő alakkal való helyettesítés (A kutyának vannak piros… almája). A Kálmán (2013) által a felnőttnyelvben megfigyelt ingadozást a többes számú birtokos jelölésében a tipikusan fejlődő gyerekek is mutatják. A többes birtokos jelölésének elmaradása azonban nem kiugró: a TF gyerekek a többes birtokos – egyes birtok (labdájuk) feltételben hasonló szinten teljesítettek, mint az egyes birtokos – többes birtok (labdái) alakokon. Ráadásul hibázásaikban is gyakran használták az egyes birtokost és többes birtokot jelölő alakokat. Náluk tehát valószínűleg arról van szó, hogy az egyeztetendők közül a birtokos vagy a birtok többes számának a megjelenése hasonló mértékben okoz nehézséget a többmorfémás szóalakok produkciójában. E két független nehezítő tényező összeadódik a többes-többes (labdáik) alakok használatakor, ezeken nem látszik szignifikáns különbség a 4–5–6 éves csoportok közt, és még a hatévesek is csak az esetek kb. 30%-ában tudtak megfelelően egyeztetett szóalakokat produkálni.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave