Bartos Huba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban


A pozitív értékű C-kontinuitás és C-kontraszt dominanciája

A javasolt C-hierarchia második kategóriájához ismét csak meglepő módon két teljesen eltérő eredetű nyelv, a finn és az orosz sorolható. Minden jel arra utal, hogy a mondat balszélső pozíciója szempontjából a C-kontinuitás és a C-kontraszt pozitív értéke egyaránt jelentős ezeknél a nyelveknél és a [− C] típusú elem a mondat elején vagy nem megengedett, vagy pedig ritkán kerülhet csak szóba. A nyelvek közös kategóriába sorolásának alapját főképp morfológiai sajátosságaik teremtik meg, de ezekkel összefüggésben közös szintaktikai tulajdonságaik sem elhanyagolhatóak. Morfológiai vonatkozásban mindkét nyelvre jellemző a differenciált névelőrendszer hiánya, így az egyes mondatrészek pragmatikai és kognitív jellegének kifejezése az adott kontextusban morfológiai eszközökkel nem lehetséges. Erre azonban a szórend segítségével van lehetőség, hiszen a finn is, meg az orosz is a szabad szórendű nyelvek közé tartozik. Ez adhat magyarázatot arra, hogy a mondatkezdő pozícióban a pozitív értékű C-jegy kifejezését mindkét nyelv nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 23. kötetének központi témája a szintaxis helye a modern nyelvelméletben. A kötet egyúttal tisztelgés is Kiefer Ferenc akadémikus előtt, 80. születésnapja alkalmából.

Az első rész (Elméletek, modellek, univerzálék) tanulmányai részben kevésbé ismert nyelvészeti modellek szintaktikai alkalmazhatóságát mutatják be, részben az általános tipológia szintjén működő információszerkezeti elveket, mintázatokat vizsgálják.

A második rész (Modulok és kapcsolódásaik) a modern grammatikaelmélet egyik legsajátosabb, eredményeit tekintve talán leggyümölcsözőbb vizsgálati módját követő, az emberi elme részeként feltételezett nyelvi rendszer egyes összetevői közötti kapcsolódásokat tanulmányozó cikkekből áll. Találunk itt elemzéseket a szintaxis és a szemantika, a szintaxis és a prozódia együttműködéséről, valamint arról, hogy a szintaxis, a tudatelmélet és az afáziás jelenségek együttes vizsgálata milyen új következtetésekre vezethet.

A kötet harmadik része (A fókusz kérdésköre) három olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek a fókuszjelenségek megfelelő értelmezéséről újabban felpezsdült szakmai vitához szólnak hozzá, teljesen új megközelítéseket, elemzéseket, megfontolásokat javasolva. Jól látható belőlük, hogy noha a fókuszálás a magyar nyelvben önálló szintaktikai konstrukció, alkalmazásának feltételeit jól leírni és magyarázni csak a szemantika és a pragmatika felől közelítve, információszerkezeti alapokon lehetséges.

A kötet negyedik része (Elemzések, alkalmazások) esettanulmányokat gyűjt egybe, amelyek az általános mondattani elméleteket a magyar nyelv egyes jelenségeinek kezelésére alkalmazzák.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartos-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave