Bartos Huba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban


Csoportosítás absztrakt vizuális elemekkel: az idő (szünet) szerepe

Arra voltunk kíváncsiak, vajon felismerik-e, és ha igen, milyen mértékben és milyen módon jelzik vissza a kísérleti alanyok absztrakt elemek vizuálisan jelölt csoportosítását. A kísérlet csoportosítandó elemeiként pöttyöket (●) alkalmaztunk és a közöttük levő strukturális viszonyt zárójelekkel jelöltük. Az alanyoknak a számítógép képernyőjén bemutatott szerkezetek felismerését és értelmezését az egérrel való kattintással kellett visszajelezniük. A kattintások kapott időpontjait a számítógép 1 ms pontossággal rögzítette, majd az adatokat statisztikailag elemeztük. (A kísérleteket Macintosh számítógépen futó PsyScope program és USB ButtonBox alkalmazásával végeztük. A kísérletben 50 egyetemi hallgató vett részt. A feladatot előzetes tréning nélkül végezték el, csupán arra hívtuk fel a figyelmüket, hogy a zárójeleknek szerkezetjelölő funkciójuk van, hasonlóan más környezetekben való alkalmazásukhoz.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 23. kötetének központi témája a szintaxis helye a modern nyelvelméletben. A kötet egyúttal tisztelgés is Kiefer Ferenc akadémikus előtt, 80. születésnapja alkalmából.

Az első rész (Elméletek, modellek, univerzálék) tanulmányai részben kevésbé ismert nyelvészeti modellek szintaktikai alkalmazhatóságát mutatják be, részben az általános tipológia szintjén működő információszerkezeti elveket, mintázatokat vizsgálják.

A második rész (Modulok és kapcsolódásaik) a modern grammatikaelmélet egyik legsajátosabb, eredményeit tekintve talán leggyümölcsözőbb vizsgálati módját követő, az emberi elme részeként feltételezett nyelvi rendszer egyes összetevői közötti kapcsolódásokat tanulmányozó cikkekből áll. Találunk itt elemzéseket a szintaxis és a szemantika, a szintaxis és a prozódia együttműködéséről, valamint arról, hogy a szintaxis, a tudatelmélet és az afáziás jelenségek együttes vizsgálata milyen új következtetésekre vezethet.

A kötet harmadik része (A fókusz kérdésköre) három olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek a fókuszjelenségek megfelelő értelmezéséről újabban felpezsdült szakmai vitához szólnak hozzá, teljesen új megközelítéseket, elemzéseket, megfontolásokat javasolva. Jól látható belőlük, hogy noha a fókuszálás a magyar nyelvben önálló szintaktikai konstrukció, alkalmazásának feltételeit jól leírni és magyarázni csak a szemantika és a pragmatika felől közelítve, információszerkezeti alapokon lehetséges.

A kötet negyedik része (Elemzések, alkalmazások) esettanulmányokat gyűjt egybe, amelyek az általános mondattani elméleteket a magyar nyelv egyes jelenségeinek kezelésére alkalmazzák.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartos-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave