Bartos Huba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Új irányok és eredmények a mondattani kutatásban


Csoportosítás absztrakt prozódiai elemekkel: az idő (szünet) szerepe

E kísérlet felépítése hasonló volt az előzőhöz annyiban, hogy itt is absztrakt, azaz lexikális nyelvi elemekhez nem kötődő elemek csoportosítását kellett értelmezni. Ezúttal azonban már lehetőség nyílt arra is, hogy az idő mellett a prozódia F0-változásban kifejezett beszéddallam-összetevőjét is vizsgáljuk. A csoportosítás elemei ezúttal nyomtatott betűk formájában jelentek meg, míg a csoportosítást újra zárójelekkel jelöltük. A feladat az volt, hogy a struktúrákat a betűk egymás utáni megnevezésével reprezentálják. Mérési adatként az egyes elemek megnevezésének kezdő időpillanatait jelöltük meg. A kísérletben 23 egyetemi hallgató vett részt. A kísérletet itt sem előzte meg tréning és az instrukciók megegyeztek az előző kísérletben adottakkal. A mérésekhez a Praat programot használtuk és a hanghullámot vizsgálva jelöltük ki a megfelelő időértékeket.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 23. kötetének központi témája a szintaxis helye a modern nyelvelméletben. A kötet egyúttal tisztelgés is Kiefer Ferenc akadémikus előtt, 80. születésnapja alkalmából.

Az első rész (Elméletek, modellek, univerzálék) tanulmányai részben kevésbé ismert nyelvészeti modellek szintaktikai alkalmazhatóságát mutatják be, részben az általános tipológia szintjén működő információszerkezeti elveket, mintázatokat vizsgálják.

A második rész (Modulok és kapcsolódásaik) a modern grammatikaelmélet egyik legsajátosabb, eredményeit tekintve talán leggyümölcsözőbb vizsgálati módját követő, az emberi elme részeként feltételezett nyelvi rendszer egyes összetevői közötti kapcsolódásokat tanulmányozó cikkekből áll. Találunk itt elemzéseket a szintaxis és a szemantika, a szintaxis és a prozódia együttműködéséről, valamint arról, hogy a szintaxis, a tudatelmélet és az afáziás jelenségek együttes vizsgálata milyen új következtetésekre vezethet.

A kötet harmadik része (A fókusz kérdésköre) három olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek a fókuszjelenségek megfelelő értelmezéséről újabban felpezsdült szakmai vitához szólnak hozzá, teljesen új megközelítéseket, elemzéseket, megfontolásokat javasolva. Jól látható belőlük, hogy noha a fókuszálás a magyar nyelvben önálló szintaktikai konstrukció, alkalmazásának feltételeit jól leírni és magyarázni csak a szemantika és a pragmatika felől közelítve, információszerkezeti alapokon lehetséges.

A kötet negyedik része (Elemzések, alkalmazások) esettanulmányokat gyűjt egybe, amelyek az általános mondattani elméleteket a magyar nyelv egyes jelenségeinek kezelésére alkalmazzák.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartos-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave