Prószéky Gábor, Váradi Tamás (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Nyelvtechnológiai kutatások


Az automatikus prozódiai annotáció szerepe

A multimodális pragmatikai annotáció során feltárt kommunikációs események, illetve a szintaktikai annotációkban jelölt nyelvi egységek elemzési lehetőségei csak úgy válhatnak teljessé, ha gépileg feldolgozható formában rendelkezésre állnak az őket kísérő, azok potenciális markereit képező vizuális és akusztikus jegyek. A HuComTech korpusz videoannotációi a vizuális oldalról szolgáltatják ezeket az információkat (nem-verbális gesztusok, tekintetirány, különböző arckifejezések manuális és automatikus címkézése). Az automatikus prozódiai annotáció célja, hogy hasonló információk akusztikai oldalról is elérhetővé váljanak.1 A megvalósítás első lépését a beszédfolyam alapvető fizikai paramétereit képező adatok (mint amilyen az alapfrekvencia és az intenzitás) kinyerése és tárolása jelenti, amely után közvetlenül is lehetőség nyílik a különböző pragmatikai és szintaktikai címkék mentén történő vizsgálatok elvégzésére. A szükséges adatok lekérdezésével statisztikai számításokat végezhetünk például arról, hogy egy adott típusú kommunikációs gesztus a többihez képest milyen átlagos hangmagassággal és intenzitással valósul meg a verbális közlés folyamán. A következő lépést az intenzitás- és frekvenciaadatok összetettebb feldolgozása jelenti, amelynek során további szupraszegmentális jelenségeket kívánunk lekérdezhető formában felcímkézni. Ezeknek a címkézési eljárásoknak képezi tárgyát a beszédtempó és a beszéddallam annotációja, amelynek lépéseit az alábbiakban egy kapcsolódó tanulmány (Szekrényes et al. 2011) alapján összegezzük.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave