Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.
Nyelvtechnológiai kutatások
A tulajdonnevek metonimikus használata
Tartalomjegyzék
- Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV. • Nyelvtechnológiai kutatások
- Impresszum
- Szerkesztői bevezetés
- A magyarországi számítógépes nyelvészet történeti áttekintése • A historical overview of computational linguistics in Hungary
- 1. A kezdetekről
- 2. A magyar számítógépes morfológia eredményei
- 3. A magyar számítógépes szintaxis eredményei
- 4. A magyar korpusznyelvészet eredményei
- 5. A magyar számítógépes lexikográfia eredményei
- 6. A magyar számítógépes nyelvészet eredményei a gépi fordítás területén
- 7. A magyar nyelvtechnológiai kutatások gyakorlati eredményei
- 8. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében
- 9. Összegzés
- Irodalom
- 1. A kezdetekről
- Egy általános célú morfológiai annotáció • A general-purpose morphological annotation system
- Magyar főnévi csoportok azonosítása • An NP chunker for Hungarian
- Tulajdonnevek a számítógépes nyelvészetben • Proper nouns in natural language processing
- Analógiás tanulás asszociatív memóriamodellel • Analogical learning using an associative memory model
- A mondatoktól a hatóköri relációkig – és vissza • The implementation of the Hungarian scope hierarchy and degree of referentiality
- Tudásalapú koreferencia- és birtokviszony-feloldás magyar szövegekben • Knowledge-based coreference resolution and possessor identification in Hungarian texts
- Igék lexikai reprezentációja és a nyelvtechnológia • The lexical representation of verbs and language technology
- A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú lexikai és szintaktikai jellemzői • Lexical and syntactic properties of the Budapest Sociolinguistic Interview
- A fogalmi metaforák és a szövegstatisztika szerepe a metaforák felismerésében • Conceptual and statistical factors in metaphor identification
- Nyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből • Human language technology and cultural heritage: corpus building from Old Hungarian codicesx
- 1. Bevezetés: nyelvtechnológia és kulturális örökség
- 2. A korpusz anyagának összegyűjtése
- 3. A korpusz anyagának feldolgozása
- 4. Normalizálás
- 5. Gépi normalizálás
- 6. Morfológiai elemzés és egyértelműsítés
- 7. Automatikus vagy manuális?
- 8. A korpusz felépítése
- 9. A korpuszlekérdező eszköz
- 10. További feladatok
- 11. Összegzés
- Irodalom
- 1. Bevezetés: nyelvtechnológia és kulturális örökség
- Az ember–gép kommunikáció elméleti–technológiai modellje és nyelvtechnológiai vonatkozásai • A theoretical–technological model of human–computer interaction and its implications for language technology
- 1. Bevezetés
- 2. A kommunikáció egy elméleti–technológiai modellje
- 3. A korpusz videoannotálásának elvei és egyes tapasztalatai
- 4. Az audioannotálás tapasztalatai. Automatikus prozódiai annotáció
- 5. Esettanulmány: a nem szándékolt ismétlések multimodális jegyei
- 5.1. Az esettanulmány vizsgálatának előzményei
- 5.2. Az egyes markerek együttállása: az interjúalanyok tekintetviselkedése az ismétlés során
- 5.3. Az ismétlések utáni tartalmas szavak tekintetmintázatai
- 5.4. A tekintetviselkedés együttállásai
- 5.5. Az ismétlések viszonya további multimodális markerekkel
- 5.1. Az esettanulmány vizsgálatának előzményei
- 6. A HuComTech korpusz szintaktikai annotációs szintje
- 7. A HuComTech korpusz pragmatikai szempontból: unimodális annotáció
- 8. A HuComTech korpusz pragmatikai szempontból: multimodális annotáció
- 9. Összefoglalás
- Irodalom
- 1. Bevezetés
- Kísérletek beszédfelismerők akusztikus modelljének nyelvek közötti átvitelére • Attempts at cross-lingual porting of the acoustic model of speech recognizers
- Multifunkcionális beszélt nyelvi adatbázis – BEA • A multifunctional spontaneous speech data base: BEA
- Főszerkesztői utószó
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba. A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja. A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.
A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero