Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


A kulturális szelekció: sok címzett, kevés kiválasztott

A megosztás nehéz dolog. Az átadott dolgok jó része nem vesz részt a diffúzióban. Pascal Boyer (2000) egy kifejezését átvéve, van egy kulturális szelekció, amely sok címzett mellett kevés kiválasztottat eredményez. A hagyományok sikere nagyon egyenetlen. A legnépszerűbb hagyományok nem ismernek felső határt, ugyanakkor kevés ilyen, többséget elérő hagyomány van. Ez a helyzet az amerikai keresztnévadással (Hahn–Bentley 2003), a szóhasználati gyakorisággal (Pagel et al. 2007), sőt még a különböző kutyafajták gyakoriságával is (Bentley et al. 2007). Ez a helyzet a nyelvek népszerűségével is. Kétségtelenül így van ez a vallások népszerűségénél is. Egy kézen megszámlálhatók azok a hagyományok, amelyek eléggé eltérnek egymástól, s a mai hívők jórészét vonzzák. Régóta felismerték, hogy itt egy hatványfüggvényről van szó, egy olyan statisztikai megoszlásról, amelyet Pareto (1896) óta jól ismernek a társadalomtudományok. Ennek lényege az, hogy kevesen vannak a kiválasztottak, legyen szó keresztényekről, könyvekről, vagy kutyafajták sikeréről. Azt látjuk, hogy minden kategóriánál a sikeresség a kategória nagyságának a függvénye, egy adott negatív kitevővel. Ha azt akarjuk megtudni, hogy hány könyvet adtak el 10 millió példányban, akkor egy negatív hatványra kell ezt a számot, a 10 milliót emelnünk. A hatványfüggvények alapvető érdekességét az adja, hogy nagyon egyenlőségellenesek. Más eloszlásokkal szemben nincs előre meghatározható felső határuk. Valószínűtlen, de nem lehetetlen, hogy egy könyvet 1 milliárd példányban adjanak el. A hatványfüggvények tehát szélsőségeket eredményeznek. Ámde ahhoz, hogy egy eloszlás szélsőségeket eredményezzen, nem kell hatványfüggvényt követnie. A legtöbb említett példa csak bizonyos határig vagy közelítőleg követ hatványfüggvényt. Gyakran lazán használjuk ezt a kategóriát. Ez a helyzet például a könyveladási sikereknél (Clauset et al. 2009). A részletek számunkra most nem érdekesek, csupán az érdekel bennünket, hogy a szélsőséges megoszlások jellemzője, hogy nagyon egyenlőségellenesek. A legnépszerűbb hagyományok sikerét nehéz megjósolni, akár hatványfüggvénnyel, akár anélkül.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave