Bizonyos esetekben, főleg nagyobb gyerekeknél, serdülőknél, felnőtteknél, ahol a ticek kényszeres tünetekkel, erős szorongással, hangulati problémákkal társulnak, eredményesnek bizonyulnak a kognitív terápiás technikák is. A kognitív terápia célja a kóros viselkedésformát előidéző gondolkodási automatizmusok, torzítások azonosítása és ezeknek átértékelése révén egy megfelelőbb viselkedés kialakítása. Tipikus példa kognitív torzításra, amikor például valakit felhívunk telefonon és ha az illető nem válaszol, azt gondoljuk, hogy biztos baja esett, vagy esetleg azt, hogy biztosan nem kedvel, azért nem válaszol. Ezeknek az automatikus gondolatoknak a realitásértéke alacsony, azonban az adott helyzetben mégis befolyásolják az érzelmi állapotot, viselkedést, gyakran szorongást keltenek. Mivel a szorongás mértéke és a ticek intenzitása között szoros kapcsolat tapasztalható, a szorongás oldásával másodlagosan a ticek csökkenése is elérhető. Emellett hasznos lehet még azoknak a helyzeteknek a feltérképezése, tudatosítása, amelyekben a tünetek felerősödése tapasztalható, mivel ezekben a szituációkban jelentkező szorongás oldása révén javulás várható.