A fenti célok megvalósítása két típusú költségvetés-támogatáson keresztül történhet (Handley, 2009; NORAD, 2006). Az egyik csoportba az általános költségvetés-támogatás (general budget support, GBS), a másikba az ágazati költségvetés-támogatás (sectoral budget support, SBS) sorolható. Az általános költségvetés-támogatás fogalma közelíti meg leginkább a fentebb leírtakat, hiszen ez olyan jellegű támogatás, amit a fogadó ország kormányzati költségvetésén keresztül juttatnak el a recipiens országba, és nem specifikus célokat támogatnak, ahogyan azt a projekttípusú támogatásoknál megszokhattuk (Furukawa–Takahata, 2013). A költségvetés-támogatás nem egységes megközelítéséből is fakadhat, hogy nincs egységes definíciója sem az általános, sem az ágazati költségvetés-támogatásnak (Dom–Gordon, 2011). Az általános költségvetés-támogatás leginkább a donor- és partnerországok közötti párbeszédre fókuszál, ami az átfogó politikai és költségvetési kérdéseket is érinti (Dom–Gordon, 2011; NORAD, 2006), ezért makrotámogatásként is szokták emlegetni (Koeberle et al., 2006). Az általános költségvetés-támogatás fontos jellemzője, hogy közvetlenül a partnerország kormányának utalják, és nem különítik el meghatározott projektre vagy kiadási tételre. Így a recipiens országok hatékonyan (és költséghatékonyan) tudják ellátni olyan alapvető feladataikat, mint az egészségügy vagy az igazságszolgáltatás (Gerster, 2007). Az általános költségvetés-támogatás elsődleges célja a szegénységcsökkentési stratégia végrehajtásához és a fejlődés elősegítéséhez szükséges támogatás biztosítása (NORAD, 2006). Az általános költségvetés-támogatás öt főbb eleme az alábbi (Gerster, 2007):