Kozma Gábor

Működési kockázat és veszteségkerülés az állampénzügyi döntésekben

Fogalomtár

abszolút működési kockázat (OR)	A működési kockázat súlyszáma, amelyet pénzegységben fejezünk ki. A mutató az adott entitás által kockáztatott értéket (value at risk) jeleníti meg, amely a működési folyamatokból származtatható. Az államháztartási pénzügyi folyamatok keresztmetszeti vizsgálatában az elemzett működési bevételi és kiadási előirányzatok sokasága jellegzetes, a pénzügyi méret szerinti eloszlást mutat, amelyet a bevételek és a kiadások különbségének eloszlása szorosan követ. Itt a különbség pénzértéke az abszolút működési kockázat. Az OR mutató jól alkalmazható az adott sokaság jellegzetes eloszlásképének, a nagyságrendi viszonyok meghatározására, a létrehozható méretkategóriák feltérképezésére.
abszolút működési rendszerkockázat (SOR)	A rendszer egészének mezoszintű, illetve mikroszintű változásait, a súlyszerkezet, valamint a működési kockázateloszlás átrendeződését egy adott időszakra egy indikátorban tömörítjük, amely megőrzi a számítás alapjául szolgáló nyers indikátor mértékegységét (pénzegységet, illetve általánosítva a rendszer jellemzését, tetszőleges naturális mutatószámot).
bizonytalanság	A rosszul definiált változás, amikor nem ismerjük a folyamat (rendszer) lehetséges kimeneteleit, valamint az ezekhez rendelhető valószínűségeket, illetve az egyes kimenetelek kapcsolódó hatásmechanizmusát, továbbá azok kockázati súlyát. Bármelyik elem ismeretlen, a folyamat bizonytalan. A bizonytalan helyzeteket a kockázati folyamatok azonosításával, elemzésével és értékelésével, elméleti valószínűség-eloszlások segítségével (top-down), illetve statisztikai adatok tapasztalati eloszlásának felhasználásával (bottom-up) kezelhetjük.
bottom-up értékelés	A bottom-up értékelés a folyamatokra (rendszerekre) ható véletlen események tapasztalati adataiból következtet a működési kockázat mértékére és valószínűségére. A személyi tényezők, az üzleti-üzemi folyamatok, a működtetett rendszerek rendkívüli eseményeiből állítanak össze adatállományokat következtető statisztikai elemzések céljaira.
egyedi kockázatértékelés	Egy rendszer egy adott elemére, illetve az elemek egy csoportjára deduktív módon levezetett kockázati szint, kockáztatott érték. A levezetés alapja a rendszer – top-down, illetve bottom-up értékeléssel összeállított – kockázati karakterisztikája, illetve a kockáztatott érték (OR), valamint a kockázati szint (ROR) számítási algoritmusa. Az egyedi értékelés magában foglalhatja az egyedi kockázati szint, kockáztatott érték komplex értékelésén túlmenően az adott entitás működési kockázatának környezeti értékelését, további változók bevonásával.
elméleti működési hiány	A neoklasszikus közgazdaságtan hasznosság (U: utility) fogalma, valamint a viselkedés-közgazdaságtan pszichológiai érték (V: value) definíciója alapján elméleti döntési egységet konstruálhatunk. Az egységnyi hasznosságra, illetve pszichológiai értékre eltérő összegű pénzértéket számítunk működési bevételi, illetve működési kiadási oldalon. Az egységnyi döntés alapján a működési bevételek és kiadások által generált negatív különbözetet (hiányt) elméleti működési hiányként határozzuk meg.
eredendő kockázat (IR)	Az elméleti működési hiányt a működési döntések egy egységére vetítve állandó arányszámot kapunk, amelyet skálafüggetlen állandóként határozunk meg. Ez az érték a neoklasszikus közgazdaságtan hasznosságfüggvényének intuitív kezelésével 60%, a viselkedés-közgazdaságtan értékfüggvényének paramétereivel számítva 56%.
eredeti előirányzat	Az állami költségvetés tervezett adatsora, statisztikai értelemben várható értékként kezeljük.
globális fedezet elve	A működési bevételek a működési kiadásokat egyetemlegesen finanszírozzák, nem feltételezünk kötött finanszírozási kapcsolatokat az államháztartás működési mérlegében.
kapacitásmérleg	Naturális mutatókból képzett mérleg, például ellátási feladatok szükségleteinek és intézményi kínálatának összevetésére
költségvetési aranyszabály	A működési kiadások nem haladhatják meg a működési bevételeket.
martingál	A véletlenszerűen bekövetkező eseménysor (bolyongási folyamat) matematikai általánosítása. Klasszikus bolyongásként a 0 várható értékkel (átlaggal) rendelkező, egymástól független valószínűségi változók idősorának összegeiként előálló folyamatokat értelmezzük. Ilyenek például a pénzfeldobással előállítható játékok nyereményösszegei. Az ilyen folyamatok legfontosabb tulajdonsága, hogy érdemben nem változik a valószínűség-eloszlások időbeli sorozatának várható értéke (átlaga), illetve a folyamatban nincsen trend. A bolyongási folyamatok matematikai általánosítása, amikor a sorozatszerűen vizsgált valószínűség-eloszlások várható értékét (átlagát) egy F halmazrendszer (szigma algebra) változásaihoz viszonyítjuk. Az F halmazrendszer közgazdasági értelmezése, hogy a véletlenszerű változást mutató döntési folyamatokban az információmennyiség teljessége tükröződik (fully reflect, Fama 1970). A döntési információk halmazrendszere strukturált és teljes, valamint időben növekvő, illetve vissza nem fordítható folyamat (filtrált matematikai teret alkot). A költségvetési döntési mechanizmus információs feltételrendszerét ilyennek tételezzük fel. A martingált matematikai általánosítással az X1, X2, … Xn valószínűségi változó sor, valamint F1,F2,Fn növekvő információs halmazrendszer feltételes várható értékeként határozzuk meg, a következő módon: a) E (Xn) mindig kisebb a pozitív végtelennél, azaz véges érték b) Xn mindig mérhető az Fn halmazrendszer szabályaival, c) igaz, hogy E(Xn+1\| Fn) = Xn minden időpontra vonatkozóan.
működési bizonytalanság	Azok a rosszul definiálható helyzetek, amelyek véletlenszerűen, váratlan, illetve meglepetésszerű hatásmechanizmussal a rendszer működési (kapacitás) mérlegét hiányossá teszik.
működési egyensúlyhiány	A működőképességet veszélyeztető szituációk halmaza, amikor a rendszer működési folyamatait jellemző naturális mutatókból képezhető kapacitásmérlegek tartósan egyensúlytalanok.
működési hiányos helyzet	A működési egyensúlyhiány eszkalációja a pénzügyi folyamatokban, meglepetésszerű finanszírozási hiány felmerülése, krízisszituációk sorozata. Nem feltétlenül vezet csődhelyzethez, a rendszer tartalékai, illetve pótlólagos külső finanszírozás biztosíthatják a működőképességet.
működési kockázat	A rendszer kockázataira számítható hatásfaktorok maradványkockázata. Azok az ismeretlen tényezők, amelyek véletlenszerűen befolyásolják a fő folyamatokat.
relatív működési kockázat (ROR)	A működési kockázat mikro- és mezoszintjei, amelyet normált viszonyszámmal (illetve százalékszámmal) fejezünk ki. A relatív működési kockázat mikroszinten az adott entitás kockázati kitettségét (risk exposure) jeleníti meg, amely a lokális működési folyamatokból származtatható. Az államháztartási pénzügyi folyamatok keresztmetszeti vizsgálatában a működési bevételek és a kiadások különbségének a működési kiadásokra vetített aránya nem normális eloszlást követ, továbbá különbözik az eredeti méretstruktúra eloszlásképétől. A relatív működési kockázat a döntési helyzetek mezoszintű sokaságában az egyes részsokaságokat jellemző mintázatokba rendeződik, illetve jellegzetes sokasági arányokat mutat. A rendszer mezoszintű relatív működési kockázati szintjeinek átlaga viszonyítható az eredendő kockázat állandó (elméleti) értékéhez. Az önszerveződő rendszer makroszintjén a relatív működési kockázat eltűnik. A makroszintű rendszer biztosítja és fenntartja működésének várható (átlagos) értékeire számított egyensúlyát. A költségvetési aranyszabály makroszintű érvényesülésének információs feltétele a rendszer önszerveződése, a szabályalapú döntéshozatal.
relatív működési rendszerkockázat (SROR)	A rendszer egészének mezoszintű, illetve mikroszintű változásait, a súlyszerkezet, valamint a működési kockázateloszlás átrendeződését egy adott időszakra egy indikátorban tömörítjük, amelyet normált, tiszta viszonyszámmal fejezünk ki (illetve százalékszámot használhatunk).
top-down értékelés	A működési kockázat top-down értékelése során a rendszer fő folyamatainak lefolyásától függetlenül keresünk olyan veszteséget okozó belső és külső környezeti tényezőket, amelyek tökéletesen véletlenszerűen (martingál formulával) következnek be. Az analitikus értékelés során nem érdekes a kiinduló statikus érték (a rendszer adott kapacitásai), a középpontban a lehetséges veszteség mértéke áll, amely a rendszer kapacitástartalékait sokszorosan meghaladhatja.

Működési kockázat és veszteségkerülés az állampénzügyi döntésekben

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 188 2

Pénzügy és számvitel

Kozma Gábor könyve bemutatja, hogy a hitelintézetek működési kockázatokkal összefüggő elméleti és módszertani megközelítése jól alkalmazható a modern állam környezete irányában tett felelősségvállalásának és kötelezettségvállalásainak elemzésére. Igen nagy adatmennyiség feldolgozásával mutatja be, a viselkedés közgazdaságtan pszichológiai megközelítését alkalmazva, hogy a magyarországi települési önkormányzatok a működésüket érintő pénzügyi-költségvetési döntéseket a környezet irányában tett jelentős pénzügyi kockázatvállalás mellett hozták meg. A szerző elemzései rámutatnak, hogy milyen megközelítéssel, a finanszírozási rendszer milyen átalakításával mérsékelhetők az önkormányzati rendszer abszolút és relatív működési kockázatai.

Botos Katalin, professor emerita

Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik akár az önkormányzatokban tisztségviselőként, gazdálkodóként érintettek, akár a közügyekért felelősséget érző, tudatos állampolgárként érdeklődnek az önkormányzatok pénzügyi működési kockázatai iránt. A szerző egyéni szemüvegen át, figyelmet keltően, az olvasót gyakran azonosulásra, néha vitára indítva mutatja be az államháztartás helyi szintje gazdálkodási összefüggéseinek egy szegmensét, a veszteségelkerülés lehetőségeit. Rávilágít arra, hogy a működési kockázatok akkor is fennmaradnak, ha a közfeladatok ellátásában és azok finanszírozásában erősödik a központosítás, sőt olyan új problémák – felelősség-áthárítás, információs redundanciák stb. – keletkeznek, amelyek a pénzügyek központi vezénylésének, problémák menedzselése „feljebb helyezésének” természetes velejárói. Érdemes tehát kézbe venni e tartalmában gazdag, ugyanakkor nem minden részletében könnyű olvasmányt jelentő, de mindig tovább gondolkodásra ösztönző munkát.

Kovács Árpád, egyetemi tanár

Hivatkozás: https://mersz.hu/kozma-mukodesi-kockazat//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero