Gyártási tűrések elemzése és kapcsolata a folyamatszabályozással
9. Megoldások eredmény adatai
Ssz. | Megoldás |
1.a) | Cm1=0.75; Cm2=1.5; Cm3=3. |
1.b) | G2: ϑ’=0.2>0.133=δG2 |
1.c) | ϑ’ =0.2>0.178=8·0.022=8σG2 => A folyamat szabályozható. |
1.d) | Cp=1.5; Cpk=1.17 |
1.e) | Ps: ~236PPM |
1.f) | Ps: ~7PPM |
1.g) | G2 gép: PG2=0.9753724; PsG2=24628PPM; G3 gép: PG3=0.9999932; PsG3=~7PPM |
2.a) | P: ~58.2% |
2.b) | a hosszméret 88-0.1-0.2, vagy a bázisméretek 45+0.5-0.3, vagy 35+0.3-0.1; P: ~68.3% |
2.c) | P: ~99.73% |
2.d) | Cp=4, illetve 2 folyamatszabályozási előírással a vállra legfeljebb Cp=1 (6σ) szintű eredő kapacitás érhető el |
2.e) | a 45mm-es elemre folyamatszabályozással P=~95.02%; a 35mm-es elemre P=~72.09%; míg mindkettőre P=~99.73% szinten teljesíthető a vállméret tűrése |
2.f) | 0.458=minϑ’ a 45mm-es méretre; 0.831=minϑ’ a 35mm-es méretre; 0.300=minϑ’ mindkettőre szabályozással |
2.g) | a tengely hosszmérete változatlan névleges méret és tűrésszélesség mellett: 88-0.1-0.2; a 35 és 45 mm-es elemre előírandó tűrések: ϑ=ϑ45=ϑ35=0.27÷0.4 ≡ ±0.13÷±0.2; miközben Cp=ϑ/δ=1.33÷2; pl. a műhelyrajzot 45±0.2 (Cp 2) és 35±0.2 (Cp 2) méretezéssel látjuk el. |
2.h) | Ps: ~0.318‰ (318PPM) az összetevő méretek eredeti tűrésére alapozott gyártásának Cp45=5 és Cp35=2.5 szintű folyamatszabályozásával |
3.a) | közvetlen előírások: A1=67±0.05; A2=10±0.05; A3=25±0.05 és A4=27±0.05; A5=15±0.05 közvetett követelmények: A23’=∅18x15±0.1; A45’=∅16x12±0.1; A134’=∅24x15+0.1–0.15 |
3.b) | P=99.973% és selejtszintje: 270PPM |
3.c) | Pváll max=99.9985% Psváll min=15PPM, de Psössz=66825PPM>>271PPM=Psössz min |
3.d) | Cp≥1.07 (6.45σ) szabályozás |
3.e) | P: ~96.60% |
4.a) | P (Ps): 99.036% (9.638‰) |
4.b) | Az összes közvetlenül előírt méret gyártási folyamata szabályozható (Cp1÷3=2; Cp4=1.5 >1.33 => Cp(A)=1.21). |
4.c) | A1 és A2 lépcsőméretre alkalmazott Cp1,2=2=ϑ1,2/6σe=0.2/0.1 előírással Ps: (0.14‰ ) 140PPM |
5.a) | A bázisméretek: az A1=46±0.075⊂A1’ hossz-, az A2=14±0.075 és az A3=26±0.075 lépcsőméret; a süllyesztés A4’=A4=11+0.1-0.05; Ps: (4.7‰) 4697PPM |
5.b) | Cp≥1.27 (7.64σ) szabályozás |
5.c) | PP=99.94%; PPs=1-PP=0.64‰; PPM=Ps·106=640PPM>320PPM; |
5.d) | Cp’>1.3 képességű 99.984% (160PPM) ~8.0σ szintű tagonkénti gyártásszabályozást igényel. |
Tartalomjegyzék
- GYÁRTÁSI TŰRÉSEK ELEMZÉSE ÉS KAPCSOLATA A FOLYAMATSZABÁLYOZÁSSAL
- Impresszum
- Mottó
- Bevezetés
- 1. Tervezési és termelési körfolyamat
- 2. Tárgyalapú (objektumorientált) tervezés
- 3. Empirikus és determinisztikus eredő műszaki méret
- 4. Tűréselemzés valószínűségi alapjai
- 5. Tűrésillesztés
- 6. Valószínűségi (sztochasztikus) tűrésszabályozás
- 6.1. Tűrésszabályozás (avagy méret- és szórásillesztés)
- 6.2. A tűrésszabályozás mint a tűrésillesztés és a folyamatszabályozás átmenete
- 6.2.1. Szabályozási alapfogalmak és változók
- 6.2.2. A tűrésszabályozás módszere
- 6.2.3. A Cp=cP tűrésteljesítési vagy folyamatképesség szabályozása
- 6.2.4. P tűrésteljesítési valószínűségi szint, avagy veszteségszint szabályozása avagy milliós darabszámra vetített megengedett selejt
- 6.2.5. A „2xσ” tűrésteljesítési pontosság szabályozása
- 6.2.1. Szabályozási alapfogalmak és változók
- 6.3. A szabályozási pontosság fogalma és értelmezése
- 6.4. Tűrésszabályozás alkalmazása
- 6.5. A Cp paraméter előírására kifejezett tűrésszabályozás alkalmazása
- 7. Folyamatalapú (folyamatorientált) tervezés és szabályozás
- 7.1. Folyamatorientált tervezés
- 7.2. Folyamatszabályozás
- 7.3. Statisztikai folyamatszabályozás (SPC – Statistical Process Control)
- 7.4. A folyamatszabályozás tervezése
- 7.5. Folyamatszabályozás statisztikai alapja
- 7.6. Statisztikai mintaadatok feldolgozása
- 7.6.1. Terjedelem: a mintaadatok legnagyobb és legkisebb értékének különbsége
- 7.6.2. Várható érték: a mintaadatok számtani átlaga
- 7.6.3. Szórás: a várható értéktől mért átlagos eltérés (varianciaátlag)
- 7.6.4. Kombinált szabályozottság szórás: szabályozottság jellemzők eredő szórása
- 7.6.5. Folyamatképesség és folyamatteljesítmény és mutatói (Cp, Pp, Cpk, Ppk)
- 7.6.6. Folyamat kombinált szabályozottság mutatója (Cpm)
- 7.6.7. Folyamatszabályozási (tűrésteljesítési) veszteségszint (PPM)
- 7.6.1. Terjedelem: a mintaadatok legnagyobb és legkisebb értékének különbsége
- 7.7. Folyamatszabályozás vezérlése
- 7.8. Folyamatszabályozási jellemzők összehasonlítása
- 7.1. Folyamatorientált tervezés
- Felhasznált források
- 8. Gyakorló példasorozat
- 9. Megoldások eredmény adatai
- 10. Megoldások részletes kifejtése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 340 4
E könyvnek a legelemibb mérnöki alkotási tevékenység, a műszaki méretezés és tűrésezés és a napjainkban egyre elterjedtebben alkalmazott sztochasztikus, avagy statisztikai alapú folyamatszabályozás közötti összefüggések tárgyalása, összefoglalása a célja. A teljes és részleges cserélhetőségi szintű tűrésillesztés általános összefüggéseitől a tűrésszabályozáson keresztül foglalja össze a mára nélkülözhetetlen folyamatszabályozás tervezési szintű feladatait, számos utalással a termelési folyamatok ipari gyakorlatára, a termelési folyamatok egyes szakaszaiban alkalmazott iparszerű méretezési, tűrésezési és folyamatszabályozási gyakorlatra.
Hivatkozás: https://mersz.hu/boor-gyartasi-turesek-elemzese-es-kapcsolata-a-folyamatszabalyozassal//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero