Lakatos Mária

Adózás I.

2.1. Adók csoportosítása

Az adózás szakirodalma számtalan módon csoportosítja az adókat, most csak a legalapvetőbb kritériumok szerint ismertetjük a különböző formákat.

Az adót viselők, vagyis a kötelezettek szerint

Közvetlen adók: Az adóalany és az adó teherviselője ugyanaz a személy, vagy jogi személy, aki közvetlenül az államkasszának fizeti be az adót. Az adófizetésére kötelezett nem háríthatja át másra az adót (egyenes adó). Az adó megfizetése kihat az adózó jövedelmének felhasználására, vagyoni helyzetének alakulására (szja, TAO, osztalékadó).

Közvetett adók: Az adóalany és az adó teherviselője különválik. Vagyoni, szociális helyzettől függetlenül kell megfizetni vásárláskor, az államkasszába a közbülső gazdasági egység fizeti be. Ilyen az áfa, a fogyasztási adó: ez az adó, melyet az adózó másra tovább háríthat. Az adófizető és az adó terhét viselő egymástól elkülönül. Általában termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódik. A közvetett adókat jellemzően a végfogyasztó fizeti meg a kereskedő számára, aki viszont bevallja, és befizeti a számára a vételárban meghatározott összeget (a számla áfa tartalma).

Az alkalmazott adótábla szerint

Lineáris adótábla esetében egyetlen, minden jövedelemre azonos módon érvényes adókulcs van érvényben.

A sávosan progresszív adótábla értékhatártól függően növekedő kulcsokat tartalmaz, úgy, hogy minden sáv megőrzi a saját kulcsát és csak az afölötti jövedelem esik a magasabb kulcs alá.

Sávosan degresszív esetben ugyanez játszódik le fordítva, csak a magasabb jövedelmekre vonatkozik az alacsonyabb kulcs. Ugyanezen adókat csoportosíthatjuk a megadóztatott jövedelem, vagyon fajtái szerint.

Jövedelem fajtái szerint

Jövedelemhez, vagyonhoz kapcsolt adók: jellemzően ebbe a csoportba tartoznak az szja, társasági adó, osztalékadó, kamatadó, ingatlanadó, luxusadó, vagy éppen az árfolyamnyereség adója.

Fogyasztáshoz kapcsolt adók, amelyeket a termék végső fogyasztója a termék árában megfizet. Legjellemzőbb példa az áfa, a fogyasztási adó, vagy éppen a jövedéki adó.

Egyéb adók: például helyi adók, (iparűzési adó, építményadó), gépjárműadók, ebadó, egyházi adó.

Adó típusú járulékok

a vámok, és
az illetékek.

Az adókat és az adó típusú járulékokat meglehetősen könnyen össze lehet keverni, miután kivetésük, beszedésük módja, a behajtás feltételei azonosak, sőt az országgyűlés hagyja jóvá a kivetésüket. Azonban még sem árt rendkívül pontosan meghúzni a határvonalat az adók és az egyéb járulékok között. Az eltérés a kétféle elvonási formához kapcsolódó jogok között van.

Az adó mindig egy ellenszolgáltatás nélkül, egyoldalúan kivetett és kényszerrel behajtható központi vagy helyi bevétel. A járulék pedig valamilyen tevékenységhez kötődő állami eljárás díja, amely a szolgáltatás költségeit fedezi.