Lakatos Mária

Adózás I.

3.2.1. Az adóalany: magánszemély illetősége

A személyi jövedelemadó alanya a magánszemély, életkorra, nemre, fajra, nemzetiségi, állampolgársági, vallási stb. hovatartozására tekintet nélkül. Mint arról már szó volt, az illetőségnek különös jelentősége van az adókötelezettség terjedelmét illetően. (A belföldi illetőségű személy összes jövedelme, a külföldinek csak a belföldről származó jövedelme adóköteles.)

Az illetőség eldöntése csak látszólag egyszerű feladat, hiszen nem korlátozódik pusztán egy állandóan bejelentett lakhelyre, vagy munkahelyre.

Belföldi illetőségű magánszemélynek számít egy természetes személy:

ha magyar állampolgár. De ha ennek alapján nem dönthető el, például valaki kettős állampolgár, egyéb szempontokat is figyelembe kell venni. Az előzőekből értelemszerűen következik, hogy külföldi illetőségű az a magánszemély, aki nem minősül belföldi illetőségűnek.
ha állandó lakóhelye Magyarországon van. (Az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be.)
ha ezek egyike sincs Magyarországon, akkor az illetőséget a más államban lévő állandó lakóhely határozza meg.
amennyiben valakinek több állam területen is van állandó lakóhelye, akkor az illetékességet a létérdekek központja határozza meg. A létérdekek központja azt az államot jelenti, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb családi, gazdasági kapcsolatok fűzik.
ha a magánszemélynek egyik állam területen sincs állandó lakóhelye, sem létérdekének központja, avagy mindkét államban van, akkor az illetőséget a szokásos tartózkodási hely szerint kell figyelembe venni. (A szokásos tartózkodási hely fogalmát az Art [34]. 97. § g) pontja tartalmazza, e szerint a magánszemélynek akkor van Magyarországon szokásos tartózkodási helye, ha – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább l83 napot belföldön tartózkodott. )

Mint látható, meglehetősen többoldalú az illetőség megállapításának kérdése. Ennél egyszerűbb adózási szempontból meghatározni, mit érthetünk belföld alatt? A törvény szerint belföld a Magyarország területe, beleértve a vámszabadterületet is.