Lakatos Mária

Adózás I.


3.5.2. Jövedelemtípusok az Szja törvény szerint

A személyi jövedelemadó törvény még mindig erőteljes különbséget tesz a bevétel részét képező jövedelmek között. Az adót elvileg a teljes jövedelem, illetve az ennek az alapján a költségek figyelemvételével kalkulált összegből kellene fizetni. Ez lenne a horizontális méltányosság érvényesülésének alapvető kritérium rendszere, vagy ahogyan azt az adóreform idején megfogalmazták, minden forint egyenlő. Ez az elv azonban a maga tiszta valóságában sohasem érvényesült, hiszen a jövedelmek nem egységesen adóznak, és nem minden, különböző forrásból származó jövedelmet kell összevonni. Ráadásul, az összevonás ténye nem a családon belül érvényes, hanem személyekre vonatkozik, hiszen az adó alanya a legkisebb gazdasági egység, a személy és nem a család. Másrészt a személy különböző forrásból származó jövedelmei ugyanakkora kulccsal, de a költségelszámolások és kedvezmények különböző szabályai miatt – mégis eltérő módon adóznak. Tehát Magyarországon két fő csoportba oszthatóak a jövedelmek:
  • az összevonás alá eső jövedelmekre, amelyeknél az adókulcs 15%,
  • a külön adózó jövedelmekre, amelyek adókulcsa ugyan megegyezik az előbbi csoportéval, de eltérőek a költségelszámolások. Ezt az adót forrásadónak is hívjuk (például osztalék, részvényárfolyam, kamat, ingóság értékesítés) és mértéke szintén 15%.

Adózás I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 650 4

Hivatkozás: https://mersz.hu/lakatos-adozas-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave