Lakatos Mária

Adózás I.

3.8. Egyes meghatározott juttatások, béren kívüli juttatások (cafeteria)

A béren kívüli juttatások lehetnek pénzbeni juttatások és egyéb formában megjelenő, jövedelem jellegű juttatások, utalványok, kedvezményes vásárlási lehetőségek stb. A magyar rendszer mindkétféle juttatást ismeri, a szabályozás az évek során egyre szigorúbbá vált, és mutat bizonyos máshol nem található sajátosságokat is. (Ez volt sokáig az egyetlen olyan jövedelemfajta, ahol a munkáltató által fizetett adó után még társadalombiztosítási járulékot is kellett fizetni, így megvalósult az adó járulékosítása is.)

Ez a juttatás mindig olyan bevétel, amit a magánszemély jövedelemként kap ellenszolgáltatás nélkül.

Tehát a természetbeni, vagyis jelenlegi nevén a béren kívüli, vagy pedig az úgynevezett egyes meghatározott juttatás sajátos jövedelem, amelyet a kifizető oly módon nyújt a magánszemélynek, hogy a szolgáltatásért, termékért, értékpapírért, vagy bármely más vagyoni értékért nem kéri el azt az ellenértéket, amibe az egyébként kerül.

Nem bérjellegű juttatásnak minősül – megjelenési formájától függetlenül – a kifizető által adott, a kifizető kiadásának a számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti áfa-val együtt számított értékéből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg. Saját előállítású termék, szolgáltatás esetén a bizonylattal igazolt, áfa-t is magában foglaló közvetlen költségből kell kiindulni.

Nem számít béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak az önálló tevékenység természetben adott ellenértéke és a természetben adott munkabér. Ezek a jövedelmek ugyan természetbeni formában jelennek meg, de a jogcím, aminek alapján kifizették ezeket, a munkabér. Tehát a béren kívüli juttatás elnevezés nem a javadalmazás megjelenési formáját, hanem a célját jelenti.

A béren kívüli juttatás, vagy egyes meghatározott juttatás mértékét a munkaszerződés rögzíti. Értéke a munkaszerződésben meghatározott összeg, ennek hiányában a szokásos piaci érték. Az önálló tevékenységért adott terméket, szolgáltatást, értékpapírt forintosítani kell, ráadásul ez az összeg önálló tevékenységből származó jövedelemnek fog minősülni, amely után az adót a magánszemélynek kell megfizetnie.

Nem lehet a cafeteria keretében kedvezményesen adózni az ingatlan, az ingó vagyontárgy, az adóköteles tárgynyeremény után. Szintén nem lehet béren kívüli juttatásként elszámolni a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén, illetőleg a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek az a részét, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik. A felsorolt esetekben a megszerzett bevétel olyan jogcímen adóköteles, amelyre tekintettel az alkalmazott hozzájutott.

A béren kívüli, vagy egyes meghatározott juttatás után a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség, sajátosan kibővítve ezzel a Szja törvény alanyi hatályát.