Eszerint kamatnak számít a bankbetétre, a takarékbetétre, a nyereménybetétekre fizetett kamat, a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye, vagy éppen az egyes biztosításokból származó jövedelem. A törvény szintén a kamat jövedelmek közé sorolja a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (ilyenek például az államkötvények, a befektetési jegyek) fizetett hozamot, vagy például a kollektív befektetési értékpapírok után fizetett hozamot is. Szintén ide tartozik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor, átruházásakor keletkezett jövedelem. Kamatnak csak az az ügylet számít, amit nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés alapján fizettek, és annak is csak a piacit meg nem haladó része. A magánszemélyek között létrejött kölcsönügylet esetében a kamat nem kamatjövedelem, ahogy a nem nyilvánosan meghirdetett, forgalomba hozott értékpapírok után fizetett kamat sem kamatjövedelem, hanem olyan jogviszony alapján fizet adót, amiben létrejött (pl. munkaviszony). Ha nincs ilyen, akkor pedig egyéb jövedelem és így is adózik. Ha azonban a munkáltató hitelt ad a munkavállalójának, és nem kéri el utána a piaci kamatot, akkor az év végi MNB kamatot 5 százalékkal meghaladó „kamat”-tal számolt összeg és a fizetett kamat közötti rész után a munkáltató fizet az összeg 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 13 százalék szociális hozzájárulási adót, ahogy erről már volt szó.

A kamatjövedelmek után főszabály szerint 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni, a szociális hozzájárulási adó 2017-ben megszűnt.

Viszont 2023-től részleges formában visszatért, többek között a folyószámlák, a látra szóló betétek, valamint a lekötött betétek kamata után, amennyiben 2023. július 1-e utáni időszakban elhelyezett összegről van szó, újból szocho-.t kell fizetni. (A felsorolás nem teljes!)

 

Külön kategóriát képeznek az olyan betéti formák, ahol a kamat nem pénzben számítódik és a kifizetése is természetben történik, ide tartozik például a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény. Ezekből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja ebben az esetben is a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.

Természetesen az sem mindegy, hogy van-e ezzel a befektetési formával költségünk? A betéteknél általában nincs, de a nyilvános forgalomba hozott, vagy forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében már lehetnek költségeink. Ezeket el lehet számolni. De ezzel még nem értünk a végére, ha ugyanis az eladásra tőzsdén kerül sor, akkor az ellenőrzött tőkepiaci műveletekre vonatkozó szabályok lépnek életbe, amiről már volt szó.

Kamat lehet egy látszólag árfolyamnyereségként kapott érték is, ilyen a kötvényárfolyamban előre megfizetett kamat. A kötvényt meghatározott árfolyamon vesszük, majd adjuk el, ilyen például a diszkont kincstárjegy. A kapott különbözet azonban nem árfolyamnyereség, hanem kamat.