Lakatos Mária

Adózás I.

3.9.4. Osztalék adózása

Szintén a tőkejövedelmek közé tartozik az osztalék, amelyik élesen elválik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamának adóztatásától. Ebben az esetben tulajdoni részesedésre fizetett hozamról van szó, vagyis osztalékról. A törvény természetesen definiálja, pontosan mit értsük bele ebbe a kategóriába. Ennek megfelelően a személyi jövedelemadó szempontjából osztaléknak minősül a társas vállalkozás tagjának, tulajdonosának részesedése, a társasági adóval csökkentett eredményből, a kamatozó részvény kamata, a kockázatitőkealap-jegy hozama, de a bizalmi vagyonkezelés során a kedvezményezettnek juttatott vagyoni érték, ahogy ide tartozik a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő, ott húzott jövedelem is. (A bizalmi vagyonkezelés a Ptk.-ban bevezetett új fogalom, amely egy háromoldalú viszonyt takar, az első a vagyont rendelő, aki a vagyon kezelő tulajdonába adja a vagyont, amit az kezel, és a hozamait a kedvezményezettnek fizeti ki. Ha valaki a vagyon tőkerészéből kap valamekkora értéket, az nem osztalék, ide a hozamok számítanak).

Az osztalék, a vállalkozásból kivont jövedelem és az árfolyamnyereség esetében alapvetően kétféle adókötelezettség merülhet fel: a 15 százalékos személyi jövedelemadó és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó. A 13 szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapjába figyelembe vett jövedelme, a vállalkozásból kivont jövedelme, osztaléka, árfolyamnyereségből származó, értékpapír kölcsönzésből kivont jövedelme – ami után fizetett szociális hozzájárulási adót –, el nem éri a minimálbér 24-szeresét.

Az EGT államok (köztük Magyarország) tőzsdéin vásárolt részvények osztaléka pedig mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. De például az Egyesült Államok nem EGT állam, tehát az amerikai részvények után fennáll a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség, amit felülírhat a két állam közti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amely a könyv lezárásának pillanatában éppen nem létezik.

Tehát 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetni a következő jövedelmek után:

értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
adóterhet viselő osztalék,
árfolyamnyereségből származó jövedelem (kivéve a tőzsdei és a tőzsdén kívüli ellenőrzött ügyleteket).

Árfolyamnyereségnek minősül az értékpapír átruházása esetében az eladási ár és a megszerzéskori bekerülési ár (például korábbi vételár, vagy a társaságba befizetett vagyoni betét, üzletrész összege) közötti különbözet, melyből le lehet vonni az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeket (például a megszerzéshez, a tartáshoz és az értékesítéshez kapcsolódó jutalék). E tekintetben értékpapírnak minősülnek a Ptk., vagy a kibocsátás állama szerinti értékpapírokon (pl. nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) túl a kkt.-k, a bt.-k vagyoni betétjei, a kft.-k üzletrészei, a szövetkezeti vagy befektetői részjegyek és más tagsági jogot megtestesítő részesedések is.

A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelemnek minősül. Az osztalék fizetendő adó mértéke 15 százalék. (Korábban ez a mérték a saját részesedéstől függően 25, illetve 35 százalék volt, majd 25 százalékra mérséklődött, sőt egyes esetekben 10 százalékra csökkent.)

Ha külföldről származik az osztalék, akkor is adóköteles, hiszen mint a fejezet elején szó volt róla, belföldi illetőségű magánszemély mind a belföldön, mind a külföldön szerzett jövedelmei után korlátlanul adóköteles! Ha az osztalék Magyarországon adóztatható, akkor az adó szintén 15 százalék. Az osztalék terhére osztalék előleget fizethet a kifizető. Ha nem kifizetőtől kap a magánszemély osztalékot, akár – ahogy a kamat esetében is – magának kell levonnia az osztalékadó előleget és befizetni.

A külföldön is kifizethető osztalék esetében a külföldön megfizetett adó a Magyarországon fizetendő osztalékadóba beszámítható.

Az árfolyamnyereség és osztalék után – mint már arról volt szó –, egyes esetekben nemcsak adót kell fizetni, némileg váratlan módon ezt a jövedelmet szociális hozzájárulási adó is terheli, amennyiben nem ellenőrzött tőkepiacon értük el a jövedelmet.

Érdekes pályát futott be a következő kedvezmény, amely szerint csak 2008-re és 2009-re vonatkozóan az alacsony adókulcsú, OECD-vel együttműködő országban bejegyzett cégtől kapott osztalék után 10 százalékos forrásadót kellett fizetni, ha a tulajdonosa állampapírban tartotta az így hazahozott összeg legalább felét meghatározott ideig. Viszont az Európai Bizottság 2009-ben hatályon kívül helyeztette az állampapírra vonatkozó részt, mondván ellentétes a versenysemlegesség elvével. A kedvezmény az előzetes ígéretekkel ellentétben megmaradt 2012. december 31-ig azzal a fenntartással, hogy a 10 százalékos forrásadót akkor lehet igénybe venni, ha a magánszemély a törvényben nevesített bankokon keresztül utalja haza az osztalékot. Összességében mintegy 24 milliárd forint folyt be ezen a címen. Ennek helyét vette át a Stabilitási Megtakarítási Számla, amely még mindig kedvező lehetőséget kínált az ilyesfajta jövedelmeknek. Erre a számlára több mint 135 milliárd forint érkezett 2016 végéig.