Lakatos Mária

Adózás I.

3.10.3. A háromfázisú adózás menete – szja, egyéni vállalkozók szja-ja, osztalékadó

Az egyéni vállalkozók a vállalkozásukban megszerzett jövedelem után három fázisban, három külön módszer és adókulcs szerint adóznak.

Az első fázisról már volt szó, ebben az esetben a vállalkozói kivét, amely közterheivel együtt csökkenti a második fázis adóalapját, a szja általános kulcsa szerint fizet 15 százalékos szja-t.

A második fázisban a bevételt csökkentve az elszámolható költségekkel, növelve a törvényben megadott növelő tételekkel megkapjuk az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó alapját, az adókulcs 9 százalék. A harmadik fázisban számoljuk ki az osztalékadót, ebben az esetben az adózás utáni, vagyis a fizetett adóval csökkentett adózott eredményből kalkuláljuk az osztalékadó alapját, itt is akadnak csökkentő és növelő tételek. A szükséges korrekciók után megkapjuk az osztalékadó alapját, amelyből 15 százalékos osztalékadót kell fizetni. Az osztalékadó alapját befolyásoló tényezők közül a kedvező amortizációs szabályok miatti költséglevonásokra érdemes figyelni, ugyanis az idő előtti, vagyis az amortizációs időszak lejárta előtti értékesítést kedvezménymegvonással „bünteti” a törvény.

Ilyen növelő tényező például:

a tárgyi eszköz egy éven belüli értékesítésekor az amortizációként elszámolt összeg 100 százaléka,
egy éven túl, de két éven belüli eladáskor az előbb említett összeg 66 százaléka,
a kisvállalkozói kedvezmény értéke (korrekciós szabály).

A csökkentő tényezők száma jóval kevesebb:

az adóévben felmerült beruházási költség összege, ha és amennyiben az ebben érintett tárgyi eszköz, vagy nem anyagi javak értékcsökkenési leírása abban az évben nem kezdődött meg,
vagy a beruházás időarányos amortizációval csökkentett összege.

Az adózás három fázisát a legegyszerűbben egy példán keresztül lehet szemléltetni. Mielőtt a megoldást megnéznék, érdemes emlékezni arra, hogy a vállalkozói kivét tulajdonképpen munkabér, vagyis mint összevonás alá eső jövedelem adózik, vele szemben semmiféle költség sem számolható elé.

Az egyéni vállalkozók adótáblája egykulcsos, 9 százalékos lineáris kulcs vonatkozik rá.

A példában egy egyéni vállalkozó 10 000 000 forint bevételre tesz szert, ebből 3 000 000 forint a számlával is igazolható költsége. A vállalkozói kivét benne van ebben az összegben, mértéke 1 000 000 forint. (A példában kizárólag a személyi jövedelemadó kötelezettséget számoljuk ki, de emlékezzünk, a vállalkozói kivét után munkaadóként 13 százaléknyi szociális hozzájárulási adót kell fizetni, munkavállalóként pedig 18,5 százaléknyi nyugdíj és egészségbiztosítási, valamint munkaerőpiaci járulékot. Az osztalék után pedig a 15 százalékos adón kívül 18,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.)

5. példa. Egyéni vállalkozók háromfázisú adózása

1. fázis: személyi jövedelemadó a vállalkozói kivét után
1.a.	Adó	1 000 000 forintnak a 15% a 150 000 forint (Vállalkozói kivét adója az Szja törvény szerint
2. fázis: egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója Bevétel – elszámolható költség (értékcsökkenési leírás, vállalkozói kivét, beszerzések)= vállalkozói szja alapja
2.b	Vállalkozói szja adókulcs 9%:	10 000 000 – 3 000 000 (1 millió vállalkozói kivét + 2 millió egyéb ktg.)= 7 000 000·0,09 = 630 000
2.c	Összes vállalkozói szja	630 000
2.d	Összes adó	630 000 + 150 000 = 780 000
3. fázis: osztalékadó Vállalkozói adó alapja – osztalék alapját csökkentő/növelő tételek – vállalkozói szja = osztalékadó alapja
3. a	Osztalékadó alapja	10 000 000–3 000 000–630 000 = 6 370 000
3.b	Osztalékadó kiszámítása 15%	6 370 000·15% = 955 500
4.	Összes fizetett adó	150 000+630 000+955 500 forint = 1 735 500 forint
5.	Tényleges adókulcs	17,35%