Lakatos Mária

Adózás I.

3.11. Kisvállalkozói (beruházási) kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény

Egyéni vállalkozók – lényegében a társaságokhoz hasonló szabályok szerint – két kedvezménnyel élhetnek 2001. január 1-től: a kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve a hasonló névre keresztelt kisvállalkozások adókedvezményével. Az előbbi alapján a beruházással a vállalkozói bevétel csökkenthető, az utóbbi alapján a beruházási hitel kamatának összegével a fizetendő adó csökkenthető. Ezek mellett itt is élnek a korábban bevezetett kedvezmények (például beruházási, térségi kedvezmények).

Természetesen ebben az esetben sem korlátlan a kedvezmény, részben szűkíti a törvény a jogosultak körét, illetve korlátot szab a kedvezmény felső határának.

Eleve csak olyan egyéni vállalkozók vehetik igénybe ezt a két kedvezményt, akik 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és nem veszteségesek (bevételeik meghaladják költségeiket). Ugyanakkor átalányadózók a kedvezménnyel nem élhetnek.

A vállalkozói kedvezmény lényegében azt jelenti, hogy a nyereséges vállalkozásnak a kedvezményezett tárgyi eszközök értéke után a 9 százalékos vállalkozói személyi jövedelemadót, vagy egy részét nem kell megfizetnie, hanem azt egyösszegű amortizációként elszámolva azonnal levonhatja.

Levonás egyéb korlátja: a vállalkozói bevétel a teljes összeggel csökkenthető, de legfeljebb a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részével, ezen belül az adóévben beszerzett összes tárgyi eszköz adóévi együttes beruházási költségével.

6. példa. Kisvállalkozói beruházási kedvezmény

1.	Bevétel	7,8 millió
2.	Tárgyi eszköz beszerzés	1,6 millió forint
3.	Egyéb költség	4,9 millió forint
4.	Korlát kiszámítása	30 millió > 7,8 millió > 6,5 millió
5.	Leírható összeg	1,6 millió forint

Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, tenyészállat), amely tartósan, legalább egy éven túl – közvetlenül vagy a törvényben meghatározott módon közvetve – szolgálja a vállalkozás tevékenységét. [40] A tárgyi eszközök közül csak azok beszerzése kedvezményezett, amelyek nem közvetve, hanem közvetlenül szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

A tárgyi eszköz besorolásnál a következőkre kell tekintettel lenni:

korábban nem lehetett használatba véve,
kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek kell, hogy minősüljön,
mindezek adóévi együttes beruházási költsége vehető figyelembe.

Ez a kedvezmény nem vonatkozik viszont az üzemi körön kívüli ingatlanra, illetve szoftverre sem. (A kedvezmény ugyanis tárgyi eszközök után érvényesíthető, a szoftvert nem ide, hanem a nem anyagi javak közé sorolja a törvény.)

A kisvállalkozók beruházási kedvezménye azonban csak a személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesíti az egyéni vállalkozót, osztalékadót azonban fizetnie kell ezek után az összegek után is. Ennek értelmében az osztalékadó alapjának kiszámításakor alkalmazni kell az úgynevezett korrekciós szabályt is.

Vegyük észre, hogy az osztalékadó alapját meg kell növelni a második fázisban levont beruházási kedvezménnyel. De a növelő tétel mellett természetesen megtaláljuk a csökkentő tételt is, ha a tárgyévben nem aktiváltuk a beruházást, akkor a teljes összeg, ha használatba vettük, akkor az időarányos amortizációval csökkentett értéket vonhatjuk le immáron az osztalékadó alapjából.

7. példa. Korrekció nem aktivált eszköz esetén

Példa a korrekcióra
1.	Bevétel	7 800 000
2.	Költség	4 900 000
3.	Beruházásra levonható összeg	1 600 000
4.	Vállalkozói szja: 9%	(7 800 000–4 900 000–1 600 000)·0,09 = 117 000
5.	Osztalékadó alapja	1 300 000–117 000+1 600 000–1 600 000 = 1 183 000 (nem aktiváltuk a beruházást)
6.	Osztalékadó	1 183 000·0,15 = 177 450