Lakatos Mária

Adózás I.

3.11.2. Új kisvállalati adók

2013-ban új, kisvállalkozóknak szánt adónemekkel bővült az eddigi paletta. A kata mint kisvállalkozók tételes adója és a kiva mint kisvállalkozások adója vonult be a köztudatba.

A Kata szabályai azóta alapvetően megváltoztak, a csak a lakosságnak, vagyis magánszemélynek számlázó vállalkozások vehetik igénybe röviden a következőek: 2013. január elsejétől választhatják, akár évközben is a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságok, betéti társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók, ha árbevételük vélhetően nem haladja meg a 18 millió forintot, időarányosan. A meghirdetésekor a jogszabály bizonyos tevékenységeket kizárt ebből a lehetőségből (kata-s cég nem szerezhetett biztosítási, ügynöki, brókeri tevékenységből, ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet).

A választás után a vállalkozásban közreműködő tagok közül az egyik úgynevezett kisadózó lesz, a többit nem kötelező bejelenteni, de ebben az esetben eleve munkaviszonyban lévőnek tekinti őket az új törvény, akár részt vesz a cég tevékenységében, akár nem. A bejelentett kisadózó után 50 000 forint havonta a tb kötelezettséget is magában foglaló adó, de a többiek után – ha nem lettek kisadózók–, meg kell fizetni a munkaviszonyban szokásos terheket. A tételes adó kiváltja az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadóját, osztalékadót, a társas vállalkozók társasági és osztalékadóját és a munkaadói illetve munkavállalói terheket. Sajnos a társas vállalkozások be nem jelentett tagjaira rótt terhek azonban gyakorlatilag megakadályozták ennek az adónemnek a választását az első évben. Az első év után azonban már ötvenezren választották ezt a formát és megindult az eva-s vállalkozások számának nagyarányú csökkenése.

A kiva, vagyis kisvállalati adó egyszerűsített adónem, amely a vállalkozások által fizetendő következő adónemeket vált ki: a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót. Mértéke 10 százalék, Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel. Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Emellett az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál. A választásnak természetesen vannak többek között méret korlátai, így például az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató céget választhatják, amelyek árbevétele a megelőző évben nem haladja meg a 3 milliárd forintot, illetve annak arányos részét.