Lakatos Mária

Adózás I.

5.2.1. A társasági adó alanyai

Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról – ahogy az előzőekben tárgyalt személyi jövedelemadó törvény is – annak a meghatározásával kezdődik, hogy ki lehetnek a társasági adóalanyai. Ez a kör három új taggal bővült 2010-ben. Ezek szerint alanya a TAO-ban nevesített belföldi, valamint külföldi személy.

A belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül

a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
a szövetkezet,
az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az erdő birtokossági társulat és 2005-től a közjegyzői iroda,
a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (MRP),
a közhasznú társaság, a vízi társulat,
az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon,
az európai területi együttműködési csoportosulás,
az ingatlannal rendelkező társaság: az elismert tőzsdére be nem vezetett adózó, illetve az adózó belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozásai, amennyiben a kimutatott eszközök piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és valamelyikük tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását,
az egyéni cég.

Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye Magyarországon van. Külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak.

Az adókötelezettségek is különböznek egymástól: a belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed, vagyis ez a teljes körű adókötelezettség.

A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki, ezért hívjuk korlátozott adókötelezettségnek.

Az adótörvény ezek után definiálja a szövegben felmerülő kifejezéseket, fogalmakat.

Példaként érdemes néhányat felsorolni.

Ellenőrzött külföldi társaság: A külföldi jogszabály alapján létrejött társaság akkor minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha az adóéve napjainak több mint felében legalább 50 százalék részesedéssel vagy meghatározó befolyással (Ptk. 685/B §) rendelkezik benne legalább egy belföldi illetőségű magánszemély, és az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő, adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a hazai társaságiadó-mérték felét, vagyis kevesebb mint 4,5 százalékos társasági adót fizetett és nem folytat érdemi gazdasági tevékenységet. De ha a telephely bizonyíthatóan érdemi gazdasági tevékenységet folytat, akkor kikerül ebből a besorolásból.

Adózó: a törvény 2. § (2)-(4) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy.

Árbevétel: a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készletköltségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével, hitelintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevétel korrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel.

Bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 10 százalék mértékű részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adózó az ugyanazon vállalkozásban szerzett minden további részesedést – méretétől függetlenül – bejelentheti, és bejelentett részesedésnek tekintheti, ha az adott vállalkozásban rendelkezik legalább 10 százalék bejelentett részesedéssel,

Belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is.

Belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személy jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély.

Beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz bekerülési értéke.