Török Ádám, Szanyi Miklós (szerk.)

Trendek és töréspontok

Világgazdasági tükör

Gazdasági méret és világgazdasági függőség, nyitottság

Kína népességben és területben összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint Korea vagy akár Japán. Kína népessége az utóbbinál közel tizenegyszer, Koreánál pedig huszonhétszer nagyobb. Közös „tünet” a demográfiai gond, de ez Korea és Japán hasonló fejlettségi szintjén hajdan fel sem merült, sőt akkor és ott hatalmas növekedési forrást jelentett a bővülő munkaerő. Itt is vigyáznunk kell az időbeni egybeesések megtévesztő jellegével. A demográfiai tendenciákat vizsgálva is hatalmas különbség, hogy egy nagyon fejlett, innovációra, technikai szofisztikáltságra épülő Japánról van szó, vagy egy még mindig csak közepesen fejlett, kiugró felhalmozási rátán, olcsó munkaerőn, állami intervenciókon alapuló extenzív úton fejlődő Kínáról. A területi kiterjedésben való különbségek is óriásiak Kína és a másik két ország között. Ez utóbbi azt is eredményezi, hogy a kemény centralizáció ellenére is nagy az egyes belső régiók, helyi bürokráciák mozgástere, ami a másik két országtól ugyancsak eltérő módon és mértékben erősen megnehezíti az ország kormányzását. Kína nagyhatalom, egyes célokra kisebb országokban elképzelhetetlen erőforrásokat tud koncentrálni az állam. Bár itt is fontos az export, de a hatalmas ország sokkal kevésbé függ a világgazdaság mozgásaitól, mint Japán, és különösen, mint Korea. Éppen ezért óvatosan kell bánnunk Kína esetében az „exportorientáltság”, „gazdasági nyitottság” kifejezésekkel.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 354 1

Gazdaság Szabadon elérhető kiadványok

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

„Ajánlót írni amolyan képzeletbeli, barátságos megszólítása a könyvet böngésző Olvasónak. Meghívás párbeszédre, együtt gondolkodásra, vitatkozásra. A Világgazdasági Tudományos Tanács 2018-ban történt újraalapítása a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére maga is e cél érdekében történt. Próbáljuk közösen megérteni a sorsunkat meghatározó világgazdasági folyamatokat! Vitassuk meg a szakemberek által felvázolt problémák szakpolitikai tanulságait!

A meghívó kétségtelenül szelektív, elsősorban azoknak szól, akik nem feltétlenül a saját nézeteiket szeretnék megerősíteni az olvasás során, hanem készek eltérő nézőpontok mérlegelésére. A kötetbe szerkesztett tanulmányok a közgazdászok Szent Gráljának: a gazdasági fejlődésnek különösképpen izgalmas kérdéseire keresnek válaszokat. Hogyan kapcsolódnak a műszaki fejlődés során végbement technológiai forradalmak a hosszú távú gazdasági ciklusokhoz? Miképpen tudjuk ösztönözni a gazdaságban zajló innovációs folyamatokat? Mik lehetnek a titkai a gazdasági növekedés különleges mintázatainak, Japán és Dél-Korea felzárkózásának, Kína nagy ugrásának? Milyen okokkal magyarázhatók a kudarcok, a lemaradások és visszaesések? Létezik-e a közepes jövedelem csapdája, és hogyan lehet belőle kimenekülni? Mi történik és mi fog történni az orosz gazdaságban? Milyen hatása lehet a világgazdaságra az ott várható fejleményeknek? Mi történik a világkereskedelemben a globalizálódó világban, amikor újraélednek a bezárkózást és protekcionizmust erősítő kereskedelempolitikai reflexiók?

Kedves megszólított Olvasó! Kérem, ha izgalmasnak tartja a kérdéseket, olvassa el a könyvet, és kövesse az MTA Világgazdasági Intézet honlapján a remélhetően folytatódó vitasorozat további előadásait és hozzászólásait!”

Fazekas Károly, főigazgató, MTA KRTK

„A kötet a 2017-ben újjászervezett Világgazdasági Tudományos Tanács munkálatainak első terméke. A Tanács a korábbi szervezési struktúrát és működési gyakorlatot újította fel, ami az MTA Világgazdasági Intézete mellett működött, s a nemzetközi gazdasági elemzések megvitatásában és a gyakorlati politikai válaszok kidolgozásában a különféle akadémiai, egyetemi, vállalati és kormányzati szervek szakértőit tömörítette. Hagyományosan törekedett a szűk kormányzati és politikai érdekeken túllépni, a kérdéseket a maguk komplexitásában és ellentmondásosságában közelíteni, az érdekek ütköztetésével és sokszínűségének elismerésével biztosítani az össznemzeti érdekeknek megfelelő válaszok kialakítását.

A kötet három fő témát elemez. Kiemelendő az innováció komplex megközelítése. Az innováció fő hajtóereje a piaci verseny, ugyanakkor feltételezi a szereplők együttműködését, valamint a társadalmi, intézményi és politikai rásegítést. Magyarország számára mind felzárkózás, mind a jövőbeni kapcsolatok szempontjából különösen érdekes a kínai és az orosz modell jövője: hogyan képes Kína a legfejlettebb országok sorába lépni, s milyen esélye van Oroszországnak arra, hogy globálisan versenyző gazdasággá váljon? Az elmúlt időszakban a világkereskedelem ingatagsága és egyensúlyproblémai fokozódtak, ami súlyos feszültségek és bizonytalanságok forrása. A kereskedelmi háborúk, különösen Kína és az USA között súlyos fenyegetést jelentenek a világgazdaságnak, egyúttal a rendkívül nyitott magyar gazdaságnak is.

A tanulmányokat magas elméleti színvonal és a gyakorlati orientáltság jellemzi. Igazolják, hogy nem megalapozottak azok a hiedelmek és vélemények, amelyek kétségbe vonják az akadémiai hálózat − és általában a társadalomtudományi kutatások − színvonalát és hasznosságát.”

Palánkai Tibor

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-torok-trendek-es-torespontok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero