Tartalomjegyzék

• Válogatott fejezetek a komfortelmélet témaköréből Egyetemi tankönyv
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. Ember és környezete közötti kapcsolat
  • 1.1. Az ember és környezete közötti általános kapcsolat
  • 1.2. Közérzet – komfortérzet mint az ember és zárt téri környezete közötti szubjektív kapcsolat
• chevron_right2. A hőérzetről
  • 2.1. A hőérzet fogalma
  • 2.2. Az emberi test hőtermelése
  • 2.3. Az emberi test hőleadása, hőcseréje és az azt befolyásoló tényezők
  • chevron_right2.4. Az emberi test hőcseréjének számításakor alkalmazott hőmérsékletértékek
    • chevron_right2.4.1. A test- és bőrhőmérséklet meghatározása
      • 2.4.1.1. A bőrhőmérséklet értékei
    • 2.4.2. A bőr hőmérsékletét befolyásoló néhány fontos adat
• chevron_right3. Az emberi test és környezete közötti hőcserefolyamatok számítási lehetőségei
  • chevron_right3.1. Az egyes hőcserefolyamatok számítási eljárásai
    • 3.1.1. A konvekciós hőleadás, illetve hőcsere számításának általános, műszaki módszere
    • chevron_right3.1.2. A sugárzásos hőleadás, illetve hőcsere számításakor figyelembe veendő törvényszerűségek
      • 3.1.2.1. A Planck-törvény
      • 3.1.2.2. A Wien-törvény
      • 3.1.2.3. A Stefan–Boltzman-törvény
      • 3.1.2.4. A Lambert-törvények
      • 3.1.2.5. A valóságos testek sugárzása
      • 3.1.2.6. A fekete testre vonatkozó törvények alkalmazása szürke testre
      • 3.1.2.7. A Kirchhoff-törvény
      • 3.1.2.8. A szilárd testek sugárzási hőcseréje áteresztő közegben
    • chevron_right3.1.3. Sugárzásos hőcsere két általános, illetve tetszőleges helyzetű síkfelület között
      • 3.1.3.1. Sugárzásos hőcsere két egymást burkoló felület között
      • 3.1.3.2. A kölcsönös sugárzási együttható
    • chevron_right3.1.4. A sugárzásos hőleadás, illetve hőcsere számításának általános, műszaki módszerei
      • 3.1.4.1. Az emberi testre vonatkozó besugárzási tényező
      • 3.1.4.2. Besugárzási tényező felület és felületelem között
      • 3.1.4.3. Besugárzási tényező a felület és az emberi test között (Fanger módszere)
    • 3.1.5. A száraz hőcsere számítása (ASHRAE módszer)
    • 3.1.6. A nedves hőleadás számítása
• chevron_right4. Az emberi test hőegyensúlya
  • 4.1. Az emberi test hőegyensúlyának számítása
  • 4.2. A ruházat hőszigetelő képessége
  • 4.3. Hőegyensúlyi és komfortegyenletek
  • 4.4. A várható szubjektív hőérzet meghatározása – PMV- és PPD-értékek
• chevron_right5. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei
  • 5.1. A közelmúlt méretezési módszerei
  • 5.2. Fanger-féle komfortdiagramok
  • chevron_right5.3. Helyi diszkomfort tényezők
    • 5.3.1. Az aszimmetrikus sugárzás
    • 5.3.2. Huzathatás
  • 5.4. Az ASHRAE méretezési módszer
  • 5.5. Az ISO 7730 szabvány
  • chevron_right5.6. Az új európai normajavaslat (CR 1752, 1998)
    • 5.6.1. Operatív hőmérséklet
    • 5.6.2. PMV-PPD-értékek
    • 5.6.3. Huzathatás
    • 5.6.4. Vertikális hőmérséklet-differencia
    • 5.6.5. Hideg- és melegpadlók
    • 5.6.6. Sugárzási aszimmetria
    • 5.6.7. A hőkörnyezet méretezésének egyes lépései
  • 5.7. A korszerűsített MSz 04 140/2.
• chevron_right6. Laboratóriumi és helyszíni mérések
  • 6.1. Laboratóriumi mérések
  • chevron_right6.2. A műszaki paraméterek laboratóriumi vizsgálata
    • 6.2.1. A levegő-hőmérséklet térbeli eloszlása
  • chevron_right6.3. Laboratóriumi élettani vizsgálatok
    • 6.3.1. A hőháztartás állapotának vizsgálati módszerei
    • 6.3.2. A pszichés teljesítőképesség vizsgálati módszerei
    • 6.3.3. Fizikai teljesítőképesség-vizsgálatok
    • 6.3.4. Pszichológiai vizsgálati módszerek
  • 6.4. A termikus műember
  • 6.5. A helyszíni hőérzeti vizsgálatok során rögzített műszaki paraméterek
  • 6.6. Helyi diszkomfort-paraméterek együttes figyelembevétele
  • 6.7. Egyéb hőérzeti méretezési módszerek
  • chevron_right6.8. Mikroklímás mutatószámok
    • 6.8.1. Bedford-diagram
    • 6.8.2. WBGT-index
    • 6.8.3. Rietschel kényelmi görbéi
    • 6.8.4. Gömbhőmérséklet
    • 6.8.5. Száraz rezultáns hőmérséklet
    • 6.8.6. Effektív hőmérséklet
    • 6.8.7. Kata-termometria
  • 6.9. Hőérzeti ellenőrzés felület és felületelem közötti besugárzás esetén
• chevron_right7. Szélsőséges hőérzeti viszonyok
  • 7.1. Hideg környezeti terhelések
  • 7.2. Melegterhelések
  • 7.3. Munkahelyi klímák
  • 7.4. A meleg környezet által kiváltott kóros állapotok
  • 7.5. Hőakklimatizáció
  • 7.6. Hőterhelési indexek használhatósága
  • 7.7. Havária meleg mikroklímában
• chevron_right8. A belsőlevegő-minőség értelmezése, alapfogalmak
  • 8.1. A belsőlevegő-minőség definíciója
  • 8.2. A belsőlevegő-minőség kapcsolódása más szakterületekhez
  • chevron_right8.3. A belsőlevegő-minőség minősítése
    • 8.3.1. Az érzékelhető belsőlevegő-minőség
    • 8.3.2. Az egészségügyi követelmények
  • 8.4. Beteg épületek, „Sick Building Syndrome”
• chevron_right9. A szennyező anyagok koncentrációja
  • 9.1. A gázkoncentráció mértékegységei
  • 9.2. Az ideális gázok állapotegyenletei
  • 9.3. Gázkeverékek állapotegyenlete
  • 9.4. A koncentráció változása időben állandó kibocsátású szennyezőanyag-forrás esetén
  • 9.5. A koncentráció változása adott mennyiségű szennyezőanyag kibocsátása esetén
• chevron_right10. Élettani és higiéniai alapok
  • 10.1. A légzés folyamata, O2-felvétel, CO2-leadás
  • 10.2. A CO2-koncentráció hatása az ember közérzetére
  • 10.3. A légzés frisslevegő-igénye
• chevron_right11. A szagérzékelés, olfaktometria
  • 11.1. A szagérzékelés mechanizmusa, jellemzői
  • 11.2. Az olfaktometria alaptörvényei
  • 11.3. Az olfaktometria alaptörvényének alkalmazása
  • 11.4. Összehasonlító vizsgálatok butanollal
  • 11.5. Szagegység, a szag értékelése
• chevron_right12. Levegőszennyező anyagok a komforttérben
  • 12.1. Formaldehid (HCHO)
  • 12.2. Illékony szerves anyagok (VOC)
  • 12.3. Radon
  • 12.4. Dohányfüst
  • 12.5. Nitrogén-oxidok
  • 12.6. Azbeszt
• chevron_right13. A belsőlevegő-minőség értékelése
  • 13.1. Az érzékelhető belsőlevegő-minőség alapjai
  • chevron_right13.2. Az érzékelhető belsőlevegő-minőség elmélete Fanger szerint
    • 13.2.1. A belsőlevegő-minőséggel elégedetlenek aránya
    • 13.2.2. Az érzékelhető levegőminőség komfortegyenlete
    • 13.2.3. A kontaminációs fok és a szellőztetés hatásossága
    • 13.2.4. A szükséges frisslevegő-igény méretezése az érzékelhető belsőlevegő-minőség biztosításához
    • 13.2.5. A szükséges frisslevegő-igény méretezése az egészségügyi követelmények alapján
  • chevron_right13.3. A szén-dioxid hatása a komfortra és a produktivitásra
    • 13.3.1. Szén-dioxid tervezési adatok a zárt terekben
    • 13.3.2. A laboratóriumi mérések tervezése
    • 13.3.3. Új tudományos eredmények [71]
    • 13.3.4. Összefoglalás
  • chevron_right13.4. Az MSZ CR 1752 alapadatai
    • 13.4.1. Komfortkategóriák
    • 13.4.2. Szennyezőanyag-források
    • 13.4.3. A külső levegő minősége
    • 13.4.4. A levegőminőségi követelmények biztosításához szükséges friss levegő
  • chevron_right13.5. Az MSZ EN 15251 alapján történő méretezés
    • 13.5.1. Komfortkategóriák
    • 13.5.2. Szennyezőanyag-források
    • 13.5.3. A levegőminőségi követelmények biztosításához szükséges friss levegő
• chevron_right14. A belsőlevegő-minőség mérése
  • 14.1. Az érzékelhető levegőminőség mérése
  • chevron_right14.2. A BME ÉPGET tanszék Macskásy komfort- és klímatechnikai laboratóriuma
    • 14.2.1. A laboratórium fő elemei
    • 14.2.2. A laboratóriumi háttérrel végezhető kutatási és oktatási mérések, vizsgálatok
  • 14.3. Gázhalmazállapotú szennyezőanyagok koncentrációjának szelektív mérése
  • chevron_right14.4. Irodaházak komfortja
    • 14.4.1. A PMV-modell kidolgozása és értelmezése
    • 14.4.2. A kutatómunka tudományos eredményei
  • chevron_right14.5. Komfortterek minősítése valószínűségelméleti alapon
    • 14.5.1. A légállapot-jellemzők mint valószínűségi változók
    • 14.5.2. Mérési metodika, mérési módszer
    • 14.5.3. A kiértékelés módszere, eredmények
    • 14.5.4. A helyszíni hő- és levegőminőségi komfort vizsgálata
• chevron_right15. Por levegőszennyező
  • 15.1. A por definíciója, diszperz rendszerek
  • 15.2. A por jellemzői
  • 15.3. Porkoncentráció a külső levegőben
• chevron_right16. A szemcsézet-eloszlásfüggvények
  • 16.1. Gauss-féle normál eloszlás
  • 16.2. RRB szemcseeloszlás
  • 16.3. Logaritmikus normál eloszlás
• chevron_right17. A por élettani hatása
  • 17.1. Respirábilis por
  • 17.2. Johannesburgi eloszlásfüggvény
  • 17.3. A por hatása a szervezetre, szilikózis
  • 17.4. A porkoncentráció megengedett értéke
• chevron_right18. A levegő szűrése szálas szűrőkben
  • 18.1. Jelölések, dimenzió nélküli számok
  • 18.2. Elemi szál leválasztási foka
  • 18.3. Az egységnyi szűrőkeresztmetszet leválasztási foka
  • 18.4. Leválasztási hatások
  • 18.5. Eredő leválasztási fok, MPP
  • 18.6. A szálas szűrők ellenállása
  • 18.7. A szűrők műszaki paraméterei
  • 18.8. Szűrőosztályok
  • 18.9. Durvaporszűrők és finomporszűrők
  • 18.10. Tisztatér osztályok, aerosolszűrők
  • 18.11. Szűrési követelmények a BLM szempontjából
• chevron_right19. Vizuális komfort
  • chevron_right19.1. A vizuális környezet jellemzői
    • 19.1.1. A felületek jellemzői
    • 19.1.2. Az aktív világítás jellemzői
    • 19.1.3. A vizuális tér jellemzői
  • chevron_right19.2. Komfortigények
    • 19.2.1. A belsőtéri felületekre vonatkozó igények
    • 19.2.2. A vizuális komfort igényei
    • 19.2.3. A belsőtér részleteinek pontos látása
    • 19.2.4. A belsőtér megfelelő színe
    • 19.2.5. A térbeliség és forma érzékelése
    • 19.2.6. Káprázáskorlátozás
    • 19.2.7. Kellemes színhatás
    • 19.2.8. A látótér kiegyensúlyozott fénysűrűségarányai
    • 19.2.9. Egyéb vizuális hatások
• chevron_right20. A zaj emberre gyakorolt hatása
  • 20.1. A zaj fogalma
  • 20.2. A műszaki akusztika néhány alapfogalma
  • 20.3. A hang/zaj érzékelésének mechanizmusa
  • 20.4. A hangérzékelés jellemzői
  • 20.5. Tartózkodási zónák akusztikai követelményei
• Irodalom
• chevron_rightTámogatók
  • Aereco Légtechnika Kft.
  • Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.
  • Daikin Hungary Kft.
  • Flamco Kft.
  • Grundfos South East Europe Kft.
  • Herz Armatúra Hungária Kft.
  • Hungaro-Ventillátor Kft.
  • IMI International Kft.
  • Kamleithner Budapest Kft.
  • Optima Klíma Zrt.
  • Rehau Forgalmazó Kft.
  • Rittal Kereskedelmi Kft.
  • Rosenberg Hungária Kft.
  • Uponor Épületgépészeti Kft.
  • Viessmann Fűtéstechnika Kft.
  • Vivaco Épületgépészet Kft.
  • Wilo Magyarország Kft.
  • Wolf Klíma és Fűtéstechnika Kft.

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 354 1

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

„Ajánlót írni amolyan képzeletbeli, barátságos megszólítása a könyvet böngésző Olvasónak. Meghívás párbeszédre, együtt gondolkodásra, vitatkozásra. A Világgazdasági Tudományos Tanács 2018-ban történt újraalapítása a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére maga is e cél érdekében történt. Próbáljuk közösen megérteni a sorsunkat meghatározó világgazdasági folyamatokat! Vitassuk meg a szakemberek által felvázolt problémák szakpolitikai tanulságait!

A meghívó kétségtelenül szelektív, elsősorban azoknak szól, akik nem feltétlenül a saját nézeteiket szeretnék megerősíteni az olvasás során, hanem készek eltérő nézőpontok mérlegelésére. A kötetbe szerkesztett tanulmányok a közgazdászok Szent Gráljának: a gazdasági fejlődésnek különösképpen izgalmas kérdéseire keresnek válaszokat. Hogyan kapcsolódnak a műszaki fejlődés során végbement technológiai forradalmak a hosszú távú gazdasági ciklusokhoz? Miképpen tudjuk ösztönözni a gazdaságban zajló innovációs folyamatokat? Mik lehetnek a titkai a gazdasági növekedés különleges mintázatainak, Japán és Dél-Korea felzárkózásának, Kína nagy ugrásának? Milyen okokkal magyarázhatók a kudarcok, a lemaradások és visszaesések? Létezik-e a közepes jövedelem csapdája, és hogyan lehet belőle kimenekülni? Mi történik és mi fog történni az orosz gazdaságban? Milyen hatása lehet a világgazdaságra az ott várható fejleményeknek? Mi történik a világkereskedelemben a globalizálódó világban, amikor újraélednek a bezárkózást és protekcionizmust erősítő kereskedelempolitikai reflexiók?

Kedves megszólított Olvasó! Kérem, ha izgalmasnak tartja a kérdéseket, olvassa el a könyvet, és kövesse az MTA Világgazdasági Intézet honlapján a remélhetően folytatódó vitasorozat további előadásait és hozzászólásait!”

Fazekas Károly, főigazgató, MTA KRTK

„A kötet a 2017-ben újjászervezett Világgazdasági Tudományos Tanács munkálatainak első terméke. A Tanács a korábbi szervezési struktúrát és működési gyakorlatot újította fel, ami az MTA Világgazdasági Intézete mellett működött, s a nemzetközi gazdasági elemzések megvitatásában és a gyakorlati politikai válaszok kidolgozásában a különféle akadémiai, egyetemi, vállalati és kormányzati szervek szakértőit tömörítette. Hagyományosan törekedett a szűk kormányzati és politikai érdekeken túllépni, a kérdéseket a maguk komplexitásában és ellentmondásosságában közelíteni, az érdekek ütköztetésével és sokszínűségének elismerésével biztosítani az össznemzeti érdekeknek megfelelő válaszok kialakítását.

A kötet három fő témát elemez. Kiemelendő az innováció komplex megközelítése. Az innováció fő hajtóereje a piaci verseny, ugyanakkor feltételezi a szereplők együttműködését, valamint a társadalmi, intézményi és politikai rásegítést. Magyarország számára mind felzárkózás, mind a jövőbeni kapcsolatok szempontjából különösen érdekes a kínai és az orosz modell jövője: hogyan képes Kína a legfejlettebb országok sorába lépni, s milyen esélye van Oroszországnak arra, hogy globálisan versenyző gazdasággá váljon? Az elmúlt időszakban a világkereskedelem ingatagsága és egyensúlyproblémai fokozódtak, ami súlyos feszültségek és bizonytalanságok forrása. A kereskedelmi háborúk, különösen Kína és az USA között súlyos fenyegetést jelentenek a világgazdaságnak, egyúttal a rendkívül nyitott magyar gazdaságnak is.

A tanulmányokat magas elméleti színvonal és a gyakorlati orientáltság jellemzi. Igazolják, hogy nem megalapozottak azok a hiedelmek és vélemények, amelyek kétségbe vonják az akadémiai hálózat − és általában a társadalomtudományi kutatások − színvonalát és hasznosságát.”

Palánkai Tibor

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-torok-trendek-es-torespontok//