A dolgozat a tundrai nyenyec kérdő ige morfoszintaktikai jellemzőit tárgyalta. A 2. részben bemutattam, hogy a kérdő ige csak kiegészítendő kérdésekben szerepel, így a rá adott válasz nem lehet csupán ’igen’ vagy ’nem’. A kérdő ige a tundrai nyenyecben csak állítmányi szerepű lehet. Használata eltér más kérdőszók állítmányi használatától, mert – ellentétben a nem igei kérdőszókkal – expletív kopula soha nem jelenik meg kérdő igei állítmánnyal azokban az esetekben, amikor a nem igei kérdőszói állítmánnyal kopula használata kötelező. Ilyen esetekre a jövő idő használatát mutattam be példaként. Bemutattam ebben a részben azt is, hogy a kérdő ige többnyire mondatvégi helyzetű, mint az állítmányok a tundrai nyenyecben általában. Olyan mondatokra is van példa, ahol a kérdő igét követi valamilyen összetevő. Az ilyen összetevő információs szerkezeti szerepét tekintve mindig régi, ismert dologra utaló összetevő. A 3. részben érveket sorakoztattam fel annak a feltételezésemnek az alátámasztására, hogy a kérdő ige tárgyi kérdőszó inkorporációjával jött létre. Ezek az érvek a következők: 1. a kérdő ige etimológiája alapján visszavezethető egy PS kérdőszói tőre és a ’mond’ jelentésű igére; 2. a kérdő ige tárgya soha nem lehet kitett a mondatban, azonban nem is rejtett tárgy, mivel a tundrai nyenyecben a tárgyas ige mindig egyezik rejtett tárgyával; 3. a kérdő ige tárgyi egyezést jelölő toldalékokat nem vehet fel, ahogyan azok az igék sem, amelyek kitett tárgyát kérdőszó helyettesíti (mivel a nyelvben csak a topik szerepű tárggyal mutat egyezést a tárgyas ige); 4. a kérdő ige nem vesz fel múltidő-jelet, helyette a kérdő mód jele kapcsolódik hozzá múlt idejű kérdésekben; múlt idejű kérdésekben ugyanis sosem használatos a múlt idő jele, mert kiegészítő eloszlásban áll a kérdő mód jelével; 5. bizonyos kérdőszók nem használatosak a kérdő igével egy mondatban. Példámban ezt a ’hogyan’ jelentésű kérdőszóval illusztráltam. Úgy gondolom, hogy ez a korlátozás az É. Kiss (1993) által a magyar nyelvre bevezetett specifikussági megszorítással magyarázható. Mivel a tundrai nyenyecben a ’mit’ jelentésű kérdőszó specifikusabb, mint a ’hogyan’ jelentésű kérdőszó, ezért vagy meg kell előznie azt (hiszen a kérdőszópár első eleme specifikus), vagy pedig indefinit olvasatot kap a ’mit’ jelentésű kérdőszó, ha a ’hogyan’ jelentésű kérdőszót követi. Mivel a kérdő ige bekebelezte a tárgyi kérdőszót, ezek közül egyik eset sem lehetséges, így a mondat, amelyben a kérdő ige szerepel, a ’hogyan’ jelentésű kérdőszóval nem lesz grammatikus. A dolgozat végén röviden bemutattam, hogy a kérdő ige egy lehetséges areális jelenség Szibériában.