Bakró-Nagy Marianne (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Uralisztikai tanulmányok


A birtoklás alapigéi

A nyelvekben az igék tipikusan nyitott szóosztályt alkotnak sok ezer taggal, s ezeken belül több száz szemantikai mező állítható fel (birtoklásigék, mozgásigék, kommunikációs igék, az érzékelés igéi, az érzelem igéi, állapotigék stb). Más megközelítésből az igék használati gyakoriságuk alapján kis számú alapigékre és nagy számú nem-alapigékre oszthatók. Alapigéknek az adott szemantikai mezők leggyakoribb és legáltalánosabb használatú igéit tekintjük. Egyes tanulmányokban a nuclear verbs és non-nuclear verbs terminussal is találkozhatunk (Dixon 1972; Viberg 2010). Dixon szerint az előbbiek átfogó jelentésűek, és jelentésük nem definiálható más igékkel, míg az utóbbiak specifikusabb jelentésűek, és szemantikai jellemzésükhöz a nukleáris igék szükségesek. A nukleáris igék a leggyakoribb és legáltalánosabb igei jelentésmezők alapigéihez tartoznak. Szógyakorisági vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az alapigék az igei használatok döntő többségét teszik ki. Az európai nyelvekben a 20 leggyakoribb ige használata az igei előfordulások 50%-át jelenti (Viberg 2010), és ezek az igék jelentésüket tekintve nagyfokú hasonlóságot mutatnak, valamint a leggyakoribb igei szemantikai mezőket reprezentálják: mozgásigék, birtoklásigék, érzékelésigék, kommunikációs igék, kognitív igék stb. Továbbá a húsz alapige csoportjából kiemelendő 9 lexikai jelentés, mely minden európai nyelvben realizálódik. Angolul megadva a jelentésüket ezek a következők: ’go’, ’come’, ’give’, ’take’ ’make’, ’say’, ’see’, ’know’, ’want’). Ezeket Viberg nukleáris igéknek tekinti (Viberg 1993, 2006). Végül megjegyzendő, hogy az alapigék univerzalitása mellett léteznek nyelvspecifikus alapigék is, melyek csupán egy-egy (vagy néhány) nyelvben tekinthetők alapigének.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 059 952 8

Vajon hogyan része a nyelvtudománynak az uráli nyelvészetként ismert terület? Nem kétséges, hogy a magyar és a többi uráli nyelv közötti nyelvrokonság bizonyított ténye (és nem, mint a tudományon kívül egyesek mostanában egyre hangosabban szeretik állítani: „elmélete”) köti össze egymással az ide tartozó nyelveket. De miért érdekes egy történeti-összehasonlító módszerek alapján meghatározott nyelvcsoport egy általános (vagy elméleti) nyelvészeti sorozat számára?

A válaszok egy része épp e kötetben található meg. A korábban eléggé belterjes szaktudomány a huszadik század végén nyitni kezdett, részben a hagyományosan vizsgált nyelvi szintek, a fonológia, morfológia és lexikológia felől a mondattan felé, részben a leíró és történeti, valamint nyelvhasonlítási vizsgálatok felől a tipológia és a szociolingvisztika felé. Ugyanez a változás más nyelvcsoportok, például az amerikai őshonos nyelvek vagy az afrikai nyelvek tekintetében is lezajlott − azzal a különbséggel, hogy ezekben a közvetítő és munkanyelv az angol volt, míg az uralisztikában mindmáig él az orosz és a német is a szakma közvetítő nyelveként.

Ennek a nyitásnak a dokumentumai közé sorolható az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete is, amelyben a nemzetközi szerzőgárda szavatolja, hogy legyen bár a munkanyelvük különböző, a tudomány nyelve összeköti őket. A vizsgált nyelvek körét az oroszországi kisebb uráli nyelvek alkotják, közöttük mind a három északi szamojéd nyelv. A tanulmányok legnagyobb részére a szinkrón szempontú tipológiai megközelítésmód a jellemző, amely a téma feldolgozásából adódó következtetéseket általános megfigyelésekkel és állításokkal szembesíti. A kutatások tárgya tehát továbbra is az uráli nyelvek történetileg összetartozó csoportja, céljuk és keretük azonban a modern nyelvtudományban elfogadott irányokba illeszkedik, a fonológiától a szintaxisig, a tipológiától a szociolingvisztikáig.

Ezek a tanulmányok, amelyek mind a kötet szerkesztőjének felkérésére készültek és először itt jelennek meg, köztük a külföldi szerzők munkái kötetünk számára lefordítva, jól bizonyítják az uralisztika érettségét és versenyképességét az elméleti nyelvészet terepén is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxx//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave