Az életfenntartó energiaszükséglet a legtöbb esetben fedezhető jó minőségű tömegtakarmányokkal (minimum 1 kg szárazanyag/100 kg testtömeg). Általában még a közepes munkát végző lovak fehérjeszükségletét is kielégíti a tömegtakarmány (Vincze et al., 2012). Ezért az abraknak elsősorban a többlet-energiaszükséglet kielégítését kell biztosítania. A lovak döntően szénhidrátokból és zsírokból jutnak energiához. A nem strukturális szénhidrátok (keményítő, szukróz, hároméves korig laktóz) az emésztés során monoszacharidokra bomlanak. A strukturális szénhidrátokból (cellulóz, hemicellulóz) a mikrobák illózsírsavakat (ecetsav, propionsav, vajsav) állítanak elő. Ez utóbbiak az energiaszükséglet 60–75%-át is fedezhetik (Spangfors, 1998). A lovak a zsírsavak oxidációjából elsősorban hosszan tartó, kimerítő munka során nyernek energiát. Habár a lovaknak nincs epehólyagjuk, jól emésztik a takarmány zsírtartalmát, az epetermelés ugyanis jól adaptálódik a takarmány zsírtartalmához. A lovak képesek 8–12% zsírtartalmú takarmányt is hasznosítani. Kísérleti eredmények igazolták, hogy nagy zsírtartalmú takarmány etetése esetén csökken a hőtermelés, kisebb a takarmányfelvétel és az ivóvízszükséglet (Kronfeld, 1996), valamint, hogy a szénhidrátok zsírral (olajjal) történő izokalorikus helyettesítésekor csökken a vér glükóz- és inzulinszintje (Stull et al., 1987; Pagan et al., 1995b). Ennek az az oka, hogy az oldható szénhidrátokat (keményítő, cukor) olajjal helyettesítő takarmányhoz való alkalmazkodás csökkenti a glükózszubsztrátoktól való függést a munkavégzés során (Treiber et al., 2008). Ez a mechanizmus lassítja a glikogénraktárak kimerülését hosszan tartó, kimerítő munkavégzés esetén, megelőzve az anyagcserezavarok kialakulását. A takarmány szénhidráttartalmának szójaolajjal való helyettesítése esetén a vér glükózkoncentrációja alacsonyabb volt a magas keményítőtartalmú takarmányt fogyasztó csoporthoz képest (Pagan et al., 1995a). Ez a hatás független a takarmány szénhidráttartalmától. A takarmány olajforrása is hatással van a glükózanyagcserére. O’Connor et al. (2001) vizsgálataiban a halolaj-kiegészítés alacsonyabb glükózszinteket eredményezett a kukoricaolajat fogyasztó lovakhoz képest. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az egyes olajok eltérő zsírsavösszetételük miatt másképpen hatnak az anyagcsere-folyamatokra.