Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Ünnepélyes honosítás

A királyi oklevéllel történő honosítás hasonlított a rendi jellegű ünnepélyes honfiúsításhoz, amelynek országgyűlési vitája során gróf Apponyi Albert javasolta, hogy e rendelkezés megtárgyalását a 17. § részletes elemzéséig halasszák el. Ezt azzal indokolta, hogy a „6. §. czélzást foglal magába egy elvi fontosságú intézkedésére a törvénynek, mely azonban csak a 17. §-ban nyer kifejezést és mely szerint a honosításnak egy új, közjogunkban eddig ismeretlen neme, a fejedelmi kegy utján hozatik be”.1032 Tisza Kálmán indítványozta, hogy a 6. § tárgyalásánál a 17. § tartalmát is vitassák meg.1033 A képviselők többsége elfogadta az indítványt.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero