Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A honosított törvényhozásbeli részvételi joga

Nem kis problémát okozott annak meghatározása, hogy a honosított személy milyen feltételek mellett lehet tagja az országgyűlésnek. Veszter Imre szerint a királyi kegyelemmel honosított azonnal a törvényhozás tagja lehet. Ezzel szemben „a törvény közönséges utján honosított” személy csak 15 év elteltével válhatott a törvényhozás tagjává.1082

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave