Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Házasság

A magyar állampolgársági jogban a házassággal nemcsak megszerezni, hanem elveszíteni is lehetett a honosságot.1539 Csider Károly a törvényjavaslat vitája során javasolta, hogy a jogszabály szövegét a következőképpen fogalmazzák meg: „elveszíti magyar állampolgárságát az a nő, a ki más állam polgárához ment volna férjhez.”1540 Csak abban az esetben kell megfosztani a nőt magyar állampolgárságától, ha egy idegen honos férfihez ment feleségül, nem pedig akkor, ha olyan személyhez, aki hontalan. Hiszen előfordulhat, hogy a férfi „nem szervezett állam polgára, vagy pedig olyan terület lakosa, mely semmi kapcsolatban a többi állammal nem áll”.1541 Ezen esetben a magyar nő egy olyan férfihoz ment feleségül, akinek quasi nincs állampolgársága, így házassága révén elveszítette magyar állampolgárságát anélkül, hogy egy másikat szerzett volna. Ezért javasolta, hogy egy magyar nő csak akkor veszíthesse el állampolgárságát, ha olyan férfihoz ment feleségül, aki más állam kötelékébe tartozott. Ellenkező esetben a nő megtarthatta a honosságot.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero