Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Az állampolgárság szerepe a büntetőjogban

A Csemegi-kódex megalkotását követően a területi és a személyi hatály megítélése kapcsán kulcsfontosságú szerep jutott az állampolgárságnak. Fontos azt megvizsgálni, hogy egy magyar állampolgár belföldön vagy külföldön, Magyarország vagy Horvátország területén követte el a bűncselekményt, hiszen az utóbbi külön kormányzott országrészen az 1855. évi osztrák büntető törvénykönyv maradt hatályban a Csemegi-kódex elfogadását követően. A problémát tovább bonyolította, hogy az első állampolgársági törvényünk szerint nem létezett horvát honosság, hiszen az állampolgárság egy és ugyanaz a Magyar Korona minden országában. A téma szempontjából jelentős kérdés, hogy az állam büntetőhatalma mely területekre és kikre terjedt ki? Az állam büntetőhatalmát kettős szempontból kell vizsgálni: egyrészt tekintettel kellett lenni az állam polgáraira, másrészt az idegen jogrend megsértőire.1573 A Kúria döntései nyújtanak segítséget ahhoz, hogy megértsük a törvény gyakorlati megvalósulását.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero