A perszonalitás (Personalitätsprincip) vagy más néven az alanyi honosság elve szerint az adott ország törvényeit a külföldön tartózkodó állampolgároknak is be kell tartani. A perszonalitás elve azon közjogi tételen nyugszik, hogy egy személy és az állam között jogviszony jött létre.1581 Ez azt jelentette, hogy az állam büntető joghatósága kiterjedt a honpolgárok által elkövetett bűncselekmények elbírálására az ország határain belül és külföldön. Az állam polgárai vagy – ahogy Schnierer fogalmazott – állandó alattvalói (subditi perpetui) a magyar törvények hatálya alá tartoznak.1582 „Ez oknál fogva fel van jogosítva az állam nem csak mindazon törvényszegéseket büntetés alá vonni, melyek akár állandó, akár időleges alattvalók által az ország területén követtettek el, hanem büntetőhatósága kiterjedt az államalattvalók által külföldön elkövetett büntettekre is.”1583 Az állam területén ideiglenesen tartózkodó személyek (subditi transitorii) is a státus (az állam) büntetőjogi hatalma alá tartoznak.1584 Csemegi Károly hangsúlyozta, hogy a perszonalitás elvének egyedüli alkalmazása azt a problémát veti fel, hogy a magyar állampolgárt olyan külföldön elkövetett cselekedetéért is büntetni kell, amely csak a magyar Btk. szerint minősül bűncselekménynek.1585 Ennek az elvnek önálló alkalmazása esetén az ország nem érvényesíthette büntetőhatalmát azokkal az idegenekkel szemben, akik külföldön követték el az állam ellen irányuló delictumot.1586